Mit gondol a pápa a házasságról?

Karol Wojtyla darabja Kecskeméten

II. János Pál pápa, azaz Karol Wojtyla a huszadik század egyik legismertebb és legkedveltebb egyházi személyisége volt: Azt azonban kevesen tudják róla, hogy szenvedélyesen szerette a színházat – több színdarabot is írt. A kecskeméti Katona József Színház ezek közül Az aranyműves boltja című művét tűzte műsorára az idei évadban, Cseke Péter rendezésében. A bemutatót november 28-án, advent első vasárnapján tartják a Kelemen László Kamaraszínházban.

– Ennél a darabnál, úgy vélem, kifejezetten fontos az író személye. Ön milyen körülmények között találkozott először II. János Pál pápa színdarabjaival?

– Amikor a Szentatya Magyarországon járt, akkor kaptam egy könyvet, amelyben néhány versének és két színdarabjának magyar fordítása szerepelt. Nagyon nagy hatással voltak rám ezek a művek, ezért elhatároztam, hogy ha lehetőségem nyílik rá, akkor valamelyik darabot megrendezem. Később egy nagyon kedves lelkész barátom, a vatikáni magyar nyelvű adások vezetője, Vértesaljai László ajándékozott meg egy olasz nyelvű magnókazettával, amelyen Vittorio Gassman szavalta a pápa verseit. Bár nem értettem mindent tisztán, annyira megtetszett, hogy készítettünk egy zenés CD lemezt Útitársaknak címmel Karol Wojtyla verseiből. Amikor pedig színházigazgató lettem itt, Kecskeméten, valóra válhatott az az álmom is, hogy a Szentatya egyik színművét színpadra állítsam. II. János Pál egyébként ifjúkorában, egyetemista barátaival alapította meg a Fiatal Művészek Klubját, majd a Drámai Stúdió 39, később a Rapszodikus Színház tagjaként elkezdte írni Isten testvérkéje című művét. Darabjaikkal illegálisan mindig más-más háznál léptek fel. Az író, rendező és színész Karol Wojtylának rendkívüli szónoki tehetsége már ekkor megmutatkozott. Gyakran írt álnéven, Az aranyműves boltja című darabot például Adrzej Jawień-ként publikálta 1960-ban, amikor már krakkói érsek volt.

Image

– A darab alcímében ez áll: elmélkedés a házasság szentségéről. Mit jelent ez pontosan?

– Három nagy részből áll ez a magasztos történet. Az első, amely a harmincas évek végén, még a II. világháború előtt játszódik, egy olyan párról szól, akik a sikeres házasság szimbólumai. Frigyükből egy fiú születik. Később a férjet elviszik a frontra, és ott meghal. A második részben, amely a negyvenes évek derekán játszódik, egy másik pár házaséletének vergődéseit, gondjait, elhidegülését ismerhetjük meg. Egy jelképes alak is színre lép, Ádám, aki Krisztus jelképe. A hatvanas éveket idéző harmadik részben a korábban bemutatott két pár gyermekei találnak egymásra. Szerelmüket azonban megpecsételi a szülői minta. Azon gyötrődnek, vajon olyan lesz a házasságuk, mint a fiú szüleié, akiket a korai halál választott el egymástól? Vagy olyan, mint a lányé, akinek édesanyja és édesapja eltávolodott egymástól? Az aranyműves pedig úgy kerül a középpontba, hogy mind a három pár az ő boltjában vásárolja meg a jegygyűrűket. Ez egy szimbolista mű, melyben az aranyműves tulajdonképpen az Atyaistent jelképezi. Az oratórikus forma azért passzol hozzá, mert a három rész olyan, mintha belső monológokat vagy gyónást látnánk-hallanánk. A történetből 1988-ban egyébként amerikai film is készült, parádés szereposztásban. Ősbemutatója a budapesti Szent Kereszt templomban volt 1980-ban, a pápa születésnapján, május 18-án.

– Felmerül a kérdés, hogy milyen szemmel tekint a pápa, mint katolikus pap a házasságra, melyet ő fogadalmából eredően közelről nem ismerhetett?

– Életrajzából tudjuk, hogy nagyon szép és összetartó, hívő katolikus családban nevelkedett, így egyrészről a saját családja hagyományaiból, örökségéből indult ki: látta, érzékelte a házasság szépségeit és nehézségeit is. Emellett ő igazán az emberek pápája volt, a nép között élt, egy nagy családja volt: a híveinek közössége. Csodálatosan szépen tudott írni a házasságról.

Cseke Péter

– A vallásosság milyen mélyen jelenik meg a Szentatya színművében? Nevezhetjük ezt a darabot akár egy példázatnak is?

– Műveiből ugyan hiányzik a teológiai érvelés – hiszen verseiben is és drámáiban is alkot, és nem prédikál –, ennek ellenére több bibliai, újszövetségi utalás is van a színműben. Például amikor a második részben az elvált asszony vesszőfutását látjuk, akkor a szerző Máté evangéliumából idézi fel Jézus példabeszédét a balga és az okos szüzekről. A hit mélyen áthatja a drámát, de mindenképpen többről van szó egy egyszerű tematikus vallásos történetnél. A lényege, a gyönyörűsége inkább abban rejlik, hogy rámutat: a sziklára épült kapcsolatok kibírják az idő próbáját, míg a homokra épült házasságot a szél is elsodorhatja. Megmutatja nekünk, mi a feladatunk, mit kell tennünk ahhoz, hogy megőrizzük a boldogságot a házasságban.

Bera Linda

A cikk a novemberi Magyar Teátrumban bővebben is olvasható.