Minden, ami izeg-mozog, emelkedik-süllyed-forog, a színpadon

Budapesti irodájukban 8 fővel, – akik tervezők, projektvezetők, adminisztratív dolgozók – tatabányai műhelyükben és raktárukban 15 fővel dolgozik a mára már Magyarország piacvezetőjeként számon tartott Színpad- és Emelőgéptechnika Kft. vezetője és egyben tulajdonosa Barna János.

– Nézzük először a múltat, és a tulajdonképpeni tevékenységüket.

– 1998-tól indult ennek a tisztán magyar, egyszemélyes tulajdonú cégnek a története, amely mára a színháztechnika területén a legnagyobbnak számít. Tevékenységi körünkbe tartozik a színpadgépészeti berendezések tervezése, gyártása, telepítése, javítása és karbantartása.

– Kiknek dolgoznak?

– Körülbelül 35-40 olyan színház és egyéb művelődési intézmény van az országban, akikkel szerződéses kapcsolatban vagyunk, s náluk folyamatos karbantartási munkákat végzünk. Általában havi, kisebb helyeken negyedéves rendszerességgel végezzük a színpadtechnikai berendezések felülvizsgálatát. Ez azonban csak kisebbik része a munkánknak, a nagyobb és talán szebb feladat a színházak által elképzelt ötletek, gépészeti újdonságok megvalósítása, az általunk tervezett és kivitelezett színháztechnikai eszközökkel. A bevételeink nagyobb részét azok a megbízások teszik ki, amelyekben felújításokkal, nagyobb generálmunkákkal bíznak meg minket. Gyakorlatilag nincs olyan gép, ill. berendezés a forgószínpadoktól kezdve a ponthúzó rendszerekig, beleértve a függönymozgatásokat, a díszlethúzókat, a különböző süllyesztő rendszereket, egyedi gépeket, amit ne tudnánk saját erőforrásból megoldani.

– Kiemelne néhány nagyobb megbízást?

– Az első nagyon jelentős megbízásunk 2001-ben az új Nemzeti Színházhoz kötődik, ahol alvállalkozóként a teljes felsőgépészet szerelési munkái mellett saját terveink alapján gyártottuk és építettük be többek között a vasfüggönyöket és a háromfunkciós előfüggöny mozgatást. Később részesei lehettünk a Szegedi Kamaraszínház felújításának, a debreceni Kölcsey Kulturális Központ, a Pécsi Kodály Központ, valamint a RAM Colosseum építésének, ill. a szombathelyi Weöres Sándor Színház kivitelezésének, hogy csak pár példát említsek. A 2013-as év is sok kihívást tartogatott. A szekszárdi Agora programban megújult a Babits Mihály Kulturális Központ, jelentős színpadgépészet beépítésével. A Pesti Vigadó megújulásában is volt részünk, csak úgy, mint az Erkel Színház felújításában. Az elmúlt évek, színpadgépészet terén, legjelentősebb munkája, a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítása volt, ahol szintén mindent az alapokról, a nulláról kellett felépíteni.

– Átnyúlnak a határokon is?

– Elsősorban határon túli magyar színházaknál végzünk kisebb-nagyobb munkákat, felújításokat, ill. emellett Ausztriában, Németországban vannak partnereink, akik időnként vásárolnak különböző gépeket termékpalettánkról vagy megbíznak egyedi berendezések tervezésével, gyártásával. Az elmúlt egy évben, budapesti irodánk megnyitását követően már néhány kiváló minőségű eszköz forgalmazását is felvállaltuk.

– A színházak rendelnek, vagy Önöknek van egy kínálata, amiből választhatnak a megrendelők?

– Természetesen van egy kínálatunk, és ebből időnként rendelnek bizonyos dolgokat, de általában egyedi megoldásokkal tudjuk kielégíteni a felmerülő igényeket. A nagyobb munkáink közbeszerzésekhez köthetők, ahol színpad technológiai kiírások tartalmazzák a megrendelő igényeit, ezekhez kell tervezni a gépészetet.

– A munkájukban a kreativitás vagy a műszaki megvalósítás az elsődleges?

A kettő együtt lesz sikeres. Nagyon fontos a kreativitás, a jó ötletek, de e mögé be kell tenni a műszaki hátteret, s ez nem lehet elnagyolt mérnöki munka.

A beépített berendezéseink saját fejlesztésűek, de természetesen mi is járunk külföldi szakkiállításokra, ahol nagyon sok újdonsággal, érdekességgel találkozunk, követhetjük az új trendeket. Minden egyes termékünk az adott helyre, az adott igényeknek kielégítésére készül el. Sokszor egy-egy előadáshoz, színdarabhoz valamit megálmodik a rendező, s a mi feladatunk, hogy megtervezzük, megalkossuk hozzá azt a berendezést, ami az álom megvalósítását lehetővé teszi. A feladat nehézségétől és a határidők sürgetésétől függően azért a „lehetetlen” feladatokat is megoldjuk 4-6 hét alatt. Az erősségünk abban van, hogy nagyon erős a tervező csapatunk és igyekszünk nagyon kreatívak lenni. Elvünk, hogy megvalósíthatatlan kihívás, feladat nem létezik, az már más kérdés, hogy ár/érték arányban ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Mindenre lehet találni megoldást, de nem mindent lehet olcsón megoldani.

Csak olyan gépeket helyezünk üzembe, amelyek szabványosak. Minden emelőgépünket bevizsgáltatjuk akkreditált szervezettel és ennek megfelelően munkavédelmi tanúsítvánnyal kerülnek átadásra. A színház egy veszélyes üzem, ezért csak ennek megfelelő berendezések építhetők be, ez a felhasználó és kivitelező érdeke is. Gondoljunk bele, hol máshol fordulhat olyan elő, hogy a függő és gyakran mozgó teher alatt, emberek tartózkodnak és ráadásul figyelni sem tudnak arra, mi történik felettük, vakon meg kell bízzanak a technikában.

– Ott volt tavaly Békéscsabán, a Gálán.

– Már harmadik éve cégünk az egyik támogatója a Magyar Teátrumi Díjnak. Fekete Péter színházigazgató úr, a rendezvény házigazdájának kérésére boldogan vállaltuk, hogy általunk is díjazzák a színházi háttérszakma arra érdemes tagjait. Mi magunk is színházi háttérszakma képviselői vagyunk, örülünk, hogy a díjazottak évről évre, e rendkívül nívós rendezvényen vehetik át díjaikat, érezhetik a munkájuk elismerését.

Tölgyesi Tibor