Meseopera halandóknak
Bemutató: december 17. 19 óra
További decemberi előadások 19. 14 óra, 26. 18 óra, 30. 18 óra
2011.január 7. péntek, 18 óra, január 16. vasárnap, 18 óra, január 23. vasárnap, 15 óra
Bárka Színház, Cseh Tamás terem (1082 Budapest, Üllői út 82.)
2011.január 7. péntek, 18 óra, január 16. vasárnap, 18 óra, január 23. vasárnap, 15 óra
Bárka Színház, Cseh Tamás terem (1082 Budapest, Üllői út 82.)
Egy jó Szabó Bori mese, amiben égiek, földiek és alvilágiak a szereplők, párkák szövik és gubancolják a történet szálait, amiből természetesen jónéhány: szerelmi. Tizenegy jóhangú színész és élő zenekar gondoskodik róla, hogy végigizgulhassuk a szép Grüllé, az öreg Haplusz, a fiatal Küón és a hatalmaskodó, nemtörődöm istenek: Zeusz Zoli bácsi, Hádész Henrik, Héra Hédike és a többiek történetét.
Égiek:
- Zeusz Zoli bácsi (főisten): Seress Zoltán
- Héra Hédike (Zoli bácsi felesége): Szorcsik Kriszta
A három párka:
- Klárika: Varjú Olga
- Lenke: Varga Anikó
- Andika: Spolarics Andrea
Földiek:
- Küón (fiatal nemes fiú): Telekes Péter
- Grüllé (öreg tehenésznő): Réti Adrienn
- Haplusz (Grüllé öreg barátja): Kardos Róbert
- Lainosz (szobrász): Ilyés Róbert
Alvilágiak:
- Hádész Henrik (az Alvilág ura): Gados Béla
- Abu (Henrik szolgája, bérgyilkos): Kálid Artúr
és a zenekar.
Díszlet: Csík György Jelmez: Kovalcsik Anikó Károly: Hoffer Károly
Karmester: Dinyés Dániel és Cser Ádám Rendezőasszisztens: Ivánovics Beatrix
Mozgás: Katona Gábor
Karmester: Dinyés Dániel és Cser Ádám Rendezőasszisztens: Ivánovics Beatrix
Mozgás: Katona Gábor
Rendező: GÖTTINGER PÁL
A történet szerint az égben három párka (Klárika, Lenke, Andika) szövi az emberi életek fonalát. Klárika, a boldog végkifejlet megszállottja szeretne végre szép feleséget találni Küónnak, a jóképű nőcsábász nemes úrfinak. Az arra járó öreg tehenésznőt, Grüllét gyönyörű fiatal lánnyá változtatja, hogy méltó párja lehessen a fiúnak. Küónnak azonban szörnyű titka van: valójában ő már meghalt egyszer (párbajban szúrták le), és az alvilág istene, Hádész Henrik azzal a feltétellel engedte csak vissza a földre, hogy egy szép lányt leküld maga helyett – azaz: hogy megöli. A jóságos Klárika tehát akaratlanul is a halálba küldi a megszépült Grüllét, hacsak… Hacsak számtalan képtelen félreértés után az istenek meg nem tapasztalják saját bőrükön, hogy nem szabad a földiek sorsával játszadozniuk.
“…Az nagyon jó lenne, ha ennek a meseoperának a végén a gyerekek úgy jönnének ki, hogy a komolyzene, az igazából nem olyan bonyolult dolog. Játszom egy rock zenekarban, és ott a zenészek úgy beszélnek a komolyzenéről, hogy „szomorúzene”. Hogy voltunk egy „szomorúzenei” koncerten. Ezt én nagyon nem így gondolom. Az lenne jó, ha azok a gyerekek, akik itt jártak, megértenék, meghallanák, hogy a dallam az operában személyiséget mutat meg, hogy a jellem, az hallható a dallamból, meg a vita, amiben kitörünk, az is hallható a dallamból, hogy az érzés, ami engem átjár, az visszatér két jelenet múlva, amikor ugyanaz a konfliktus megint megjelenik. Hogy ezeket majd felismerik, és lesz „aha-élményük”. Mert a zenét meg lehet érteni….” (Göttinger Pál, rendező – részlet a Hajónapló Párkák számából)
Dinyés Dániel és Szabó Borbála meseoperája gyerekeknek készült, és tízéves kortól ajánljuk.
