Megjelent a Magyar Teátrum című színházi magazin negyedik évfolyamának harmadik, márciusi száma. A Magyar Teátrumi Társaság 16 oldalas, színes A/3-as formátumú havilapja megvásárolható országszerte az újságosstandokon, és a társaság tagszínházaiban, valamint előfizethető a lapban megadott címen, vagy honlapunkon. A Magyar Teátrumban főleg a társaság tagszínházairól olvashatnak, de találhatnak benne más magyarországi, nemzetiségi, határon túli színházakról, művészekről és a társművészetekről szóló írásokat is.

A márciusi lapszám tartalmából:

A debreceni Csokonai Színház március 2-án mutatta be Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Vidnyánszky Attila rendezésében. Az 1. és a 3. oldalon a Kossuth-díjas rendező eddigi Tragédia-rendezéseiről olvashatnak.

A Koldusopera előadásának a végén, a tapsrendnél köszöntötte a produkció rendezőjét a 80 éves Szinetár Miklóst a Veszprémi Petőfi Színház társulata. – 2. oldal.

Virtuóz szerepet játszik Kőszegi Ákos a kecskeméti Katona József Színházban. Heinrich von Kleist Az eltört korsó című darabjában Ádám bírót alakítja. A színművésszel az 1. és a 7. oldalon olvashatnak beszélgetést.

– A nehézségek ellenére jól vagyunk – nyilatkozta a lapnak Topolánszky Tamás

az egri tánctagozat munkájáról, amiről bővebben a 2. oldalon olvashatnak.

A valóság inspirálta, Szalma Dorotty kitalálta, Zalán Tibor megírta, a Békéscsabai Jókai Színház pedig bemutatta: Papageno a metróban. Mi történik akkor, ha egy bombariadó miatt kiürítik az Operát? Tollba öltözött férfi jelenik meg a metróaluljáróban, s ki mással találkozhat, mint egy hasonlóan színes punk-lánnyal. A továbbiakról a 4. oldalon olvashatnak.

A 9. oldalon a Madách Színház Én, József Attila című musicaljéről olvashatnak interjút Szirtes Tamás rendezővel és Szente Vajk társrendezővel.

Paul Portner: Hajmeresztő című bűnügyi társasjáték bemutatójára készül a Turay Ida Színház. Rosetti nyomozót Dunai Tamás Jászai Mari-díjas, Érdemes művész játssza, akivel a 6. oldalon találnak egy interjút.

2012-től megváltozik a Pécsi Országos Színházi Találkozó tulajdonosi szerkezete. A POSZF Kft.-ben a Magyar Színházi Társaságéval megegyező tulajdonrészt szerzett a korábbi tulajdonosok egyetértésével a Magyar Teátrumi Társaság – 2. oldal

Ugyancsak a 2. oldalon olvashatnak arról, hogy rendkívüli érdeklődés övezte a Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka című művészeti folyóirat drámapályázatát. A felhívásra 175 egyfelvonásos mű érkezett be.

A zalaegerszegiHevesi Sándor Színház február 24-én mutatta be a Footloose című legendás film mai musical változatát, Lendvai Zoltán rendezésében. 3. oldal.

Szintén a 3. oldalon olvashatnak arról, hogy készül az Utazás az éjszakába című produkció Veszprémben a Latinovits – Bujtor Játékszínben. A bemutató március 10-én este hét órakor lesz. Eugene O' Neill tragédiáját Dömölky János Balázs Béla-díjas, Érdemes és Kiváló művész rendezi.

Fekete Miklós tánckarvezető koreográfusként közreműködik a Győri Nemzeti Színházban Káel Csaba Carmen című operarendezésében. Az egykori táncos karrierjében különös jelentősége van a műnek, és hogy miért, arról az 5. oldalon található interjúban olvashatnak.

A szolnoki Szigligeti Színház március 23-án mutatja be Hunyady Sándor: A három sárkány című zenés játékát Csiszár Imre rendezésében. A rendező olvasópróbán elhangzott gondolatait szintén az 5. oldalon olvashatják.

Negyven év a színpadon, ez az évforduló adott lehetőséget Szikra József színművésznek, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagjának, arra hogy „vonalat húzzon” és kibeszélje magából mindazt, amit a művészi pálya nyújtott, vagy nem nyújtott számára. – 6. oldal.

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház legújabb bemutatója Eisemann Mihálym – K. Halász Gyula – Kellér Dezső Fiatalság Bolondság című zenés játéka. Tasnádi Csaba állítja színpadra. A rendezővel a 7. oldalon találnak interjút.

Ungvári Istvána Győri Nemzeti Színház emblematikus színésze. Most Örkény István: Tóték című darabjában, Tót szerepében láthatja a közönség. A vele készült interjút a 8. oldalon találják.

Ugyancsak a 8. oldalon olvashatják Magyar Attila gondolatait a Budaörsi Játékszínben húsvétkor bemutatásra kerülő Tamási Áron mű, az Énekes madár rendezéséről.

Noé meggondoltacímmel megjelent a Magyar Teátrum egyik külső munkatársa: Hanti Krisztina irodalomkritikákat egybegyűjtő könyve. A kötetben a mai magyar irodalom olyan személyiségeiről olvashatnak, mint például Nagy Gáspár, Jókai Anna, Nagy Erzsébet, Csoóri Sándor, Ágh István, Bella István, Orbán Ottó. – 8. oldal.

Idén tavasszal is három ország színészképző intézetének diákjai gyűlnek össze Kecskeméten, a Katona József Színház által alapított SZÍN-TÁR Találkozón. A március 26-ától – 31-éig tartó programsorozatról Réczei Tamás, a kecskeméti teátrum művészeti vezetője nyilatkozik a lap 9. oldalán.

A Szerenád című zenés mesejátékot mutatja be a Veszprémi Petőfi Színház március 11-én, vasárnap délután három órakor. Az ősbemutató érdekessége, hogy a darabot a teátrum színésze Máté P. Gábor írta, a rendező Palásthy Bea és a koreográfus Csarnóy Zsuzsanna szintén a társulat tagjai, akik a 9. oldalon nyilatkoznak munkájukról.

A fiatalság, az irodalom és a színház harmadik ünnepét tartották a középiskolások a Szigligeti Színházban, ezúttal a Magyar regék és mondák bűvkörében. Az Ádámok és Évák Ünnepe szolnoki rendezvényéről a 11. oldalon olvashatnak.

Ugyancsak a 11. oldalon találnak egy interjút Kiss Zoltánnal, aki Békés Pál A kétbalkezes varázsló című mesedarabjának főszerepét játssza a kecskeméti Katona József Színházban.

Két operett előadásról, a veszprémiMarica grófnőről és a szolnoki Cirkuszhercegnőrőlolvashatnak a lap 12. oldalán.

Szintén a 12. oldalon, aKitekintő rovatban olvashatnak a budapesti Thália Színház Csónak című előadásáról.

A 14. oldalon Egri Márta Jászai-díjas színésznővel, valamint Kovács Menyhért Magyar Teátrum-díjas műhelyház-vezetővel készült interjúkat találnak.

Töltött káposzta, erdélyi véres hurka és töpörtyű is került az asztalra a Katona József Színház idei disznótorán. A kecskeméti társulatépítő napon több mint hatvanan vettek részt – olvashatják a 16. oldalon.

Ugyancsak a 16. oldal Izomláz rovatában olvashatnak a Veszprémi Focifarsangról, ahol színészgyőzelemmel zárult a Színész Újságíró Rangadó (SZÚR).

Megjelent a Magyar Teátrum harmadik évfolyamának harmadik, márciusi száma. A Magyar Teátrumi Társaság 16 oldalas, színes A/3-as formátumú havilapja megvásárolható országszerte az újságosstandokon, és kilenc vidéki nagyváros színházában (Sopron, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Békéscsaba), valamint előfizethető a lapban megadott címen. A Magyar Teátrumban főleg a lapot alapító kilenc vidéki színházról olvashatnak, de találhatnak benne fővárosi és határon túli színházakról, színházi művészekről szóló írásokat is.

A lap tartalmából:

 

A címlapon kezdődő Rivalda rovatban Csankó Zoltán színművésszel a Győri Nemzeti Színházban játszott szerepeiről beszélget a lap munkatársa. – 1-7. oldal.

 

Szintén a címlapon kezdődik a székesfehérvári Vörösmarty Színház Macbeth bemutatójáról szóló beszámoló. – 1-9. oldal.

 

A Veszprémi Petőfi Színház történetének első operabemutatójának sikeréről olvashatnak az – 1-11. oldalon.

 

Szarvason épül Magyarország első igazi víziszínpada. A beruházásról az 1-5. oldalon tudósít a lap.

 

Ullmann Mónika színművésznővel szabadúszásról, anyaságról, időbeosztásról a 2. oldalon olvashatnak interjút.

 

A győri, az egri és a pécsi színház igazgatóváltásairól a 2. oldalon tudósít a lap.

 

Tizenhét igennel választotta újra Balázs Pétert Szolnok város 17 tagú önkormányzata a Szigligeti Színház élére. – 14. oldal.

 

„Mindannyiunkban van egy kis Don Giovanni” – nyilatkozza a 4. oldalon Szalma Dorotty győri operarendezése kapcsán.

 

Ugyancsak a 4. oldalon olvashatnak arról, hogyan sikerült A La Mancha lovagja Sopronban.

 

A kecskeméti Katona József Színház két színészével: Kiss Zoltánnal és Orth Péterrel beszélgetett a lap munkatársa – 5. oldal.

 

Szintén az 5. oldalon egy győri mecénással, Gasztonyi Lászlóval, a Kisfaludy alapítvány elnökével olvashatnak egy interjút.

 

Az ármány elválaszt, a szerelem összeköt címmel a szolnoki Szigligeti Színház Schiller bemutatójáról olvashatnak a 7. oldalon.

 

A dráma irodalom, színház, vagy politika? – teszi föl a kérdést a lap azötödik Debreceni Deszka fesztiválról beszámoló cikkében a 8. oldalon.

 

Mira Jánosdíszlettervezővel kecskeméti munkáiról beszélget a lap munkatársa – 9. oldal.

 

Medgyesfalvy Sándorszínművészre emlékezik Tóth – Máthé Miklós író, drámaíró a 10. oldalon.

 

A Határtalanul rovatban a nagyváradi Szigligeti és a Kassai Thália színházról olvashatnak. – 10. oldal.

 

A kecskeméti Katona József Színház „gyermekstratégiájáról” beszélgetett a lap munkatársa Cseke Péter színházigazgatóval. – 11. oldal.

 

„Kenguru a Nemzeti Oázisban” cím alatt „találgat egy kortárs” a fővárosi Nemzeti Színház, a politika, és a sajtó viszonyáról a 13. oldalon.

 

Szinetár Miklós állítja színpadra a Koldusoperát a Veszprémi Petőfi Színházban – 13. oldal.

 

Debrecen legendás rock-együttese: a PG Csoport dalaiból, Vidnyánszky Attila rendezésében készül újabb ősbemutatóra a Csokonai Színház – 14. oldal.

 

Lezajlott a második Ádámok és Évák Ünnepe a szolnoki Szigligeti Színházban, és az első a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban – 15. oldal.

 

A 16. oldalon a Turay Ida Színház kulisszatitkaiból tudhatnak meg részleteket arról, hogy miről álmodnak a „Turay hölgyei”.

 

Ugyancsak a 16. oldalon olvashatnak néhány fájdalmasan humoros történetet Mikó Istvánról és Quintus Konrádról, a ,,két balfácánról”.

 

Megjelent a Magyar Teátrum második évfolyamának harmadik, márciusi száma. A Magyar Teátrumi Társaság 16 oldalas, színes A/3-as formátumú havilapja péntektől megvásárolható az ország szinte valamennyi újságosstandján, és kilenc vidéki nagyváros színházában (Sopron, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Békéscsaba), valamint előfizethető a lapban megadott címen. A Magyar Teátrumban főleg a lapot alapító kilenc vidéki teátrum életéről olvashatnak, de találhatnak benne fővárosi és határon túli színházakról, színházi művészekről szóló írásokat is.

A márciusi szám tartalmából:

A címlapon induló Rivalda rovatban Pindroch Csabával Békés Megyei Jókai Színház béli vendégjátékáról beszélget a lap munkatársa. – 1-3. oldal.

A Premier rovatban, az első és negyedik oldalon a debreceni Csokonai Színház legújabb bemutatójáról, Shakespeare: A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című vígjátékáról olvashatnak.

Szintén a címlapon kezdődik az a cikk, melyben Törőcsik Mari azon gondolataiból olvashatnak, amelyeket Debrecenben, a Csokonai Színházban mondott el, Soós Imre születésének évfordulója alkalmából.– 1-4. oldal.

Németh Kristóf színművésznek, egy népszerű tévésorozat egyik főszereplőjének színházi munkájáról a lap 6. oldalán találnak egy beszélgetést.

A 2. oldalon interjút olvashatnak Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház új igazgatójával.

Szintén az 2. oldalon tájékozódhatnak a Magyar Teátrumi Társaság, valamint a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének legutóbbi közgyűléséről.

A lap 4. oldalán Rusznyák Gábor rendezővel olvashatnak beszélgetést a Szentivánéji álom kecskeméti Katona József Színházban készülő bemutatójáról.

A lap 5. oldalán a szolnoki Szigligeti Színház, La Mancha lovagja bemutatójáról találnak beszélgetést Radó Denise rendezővel és Dunai Tamással, az előadás címszereplőjével.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Othello Gyulaházán című bemutatójáról is az 5. oldalon olvashatják el Telihay Péter rendező előzetes gondolatait.

A 6. oldalon, a Kulissza rovatban Farkas Irénnel, a szolnoki Szigligeti Színház művészeti titkárával beszélget a lap színész-újságírója: Mészáros István.

A 7. oldalon két rendhagyó beszélgetést olvashatnak Halas Adelaida veszprémi színésznővel.

Tahi Tóth László Gogol klasszikusát, Az őrült naplóját próbálja Szolnokon, Kiss József művészeti vezető rendezésével – erről is a 7. oldalon olvashatnak.

Főző Ditta. a veszprémi színház színésznője szabadidejében gyöngyfűzéssel foglalkozik művészi fokon – erről olvashatnak a lap 8. oldalán, valamint a Pikáns zsoltár című előadásról, amely Mezei Mária életét idézi föl Pápai Erika főszereplésével.

A március 8-án kezdődő debreceni DESZKA Fesztivál programját találják a lap 9. oldalán.

Rejtőzködő életmódot folytatok – vallja magáról Töreky Zsuzsa a Győri Nemzeti Színház színésznője a 10. oldalon olvasható beszélgetésben.

A történelmi Magyarország olyan helyein szeretné bemutatni a Déryné életét bemutató színielőadást Csomor Csilla színművésznő, ahol maga is megfordult a XIX. század színészóriása. – 11. oldal

Szintén 11. oldalon olvashatnak Ullmann Mónikával, a székesfehérvári Kabaré előadás egyik főszereplőjével.

Götz Béladíszlettervező munkáiból nyílik kiállítás a kecskeméti Katona József Színházban. A művésszel készült interjút a 12. oldalon olvashatják.

A Soproni Petőfi Színház gyerekelőadásairól olvashatnak a 14. oldalon.

A 15. oldalon Bor Zoltán, a szolnoki Szigligeti Színház produkciós igazgatója nyilatkozik színházi, gazdasági elképzeléseiről.

A szín-játék nyertese egy budapesti olvasónk. – 16. oldal.