Mátyás király álruhában Prágában járt
A Békéscsabai Jókai Színház Németországból, a 3ländSpiel fesztiválról hazafelé rövid időre megállt Prágában is. Szente Béla – Gulyás Levente A kolozsvári bíró című interaktív mesejátékával a prágai Balassi Intézet épületében szereztek családi színházi élményt a prágai közönségnek. Az intézet igazgatóját, Kiss Szemán Róbertet kérdeztük a visszhangokról.
–Mennyire jellemző, hogy egy magyar színház kopogtat a prágai Balassi Intézet kapuján, hogy játszani szeretne?
-Mondhatjuk, hogy ez kivételes. Inkább jellemző, hogy egy magyar és egy cseh színház például a Vígszínház és a prágai Nemzeti Színház, a Národni Divadlo valamilyen együttműködésbe kezd; és akkor mi abba segítőileg becsatlakozunk. Önálló produkciók nem jellemzően érkeznek az intézetbe.
–Prágában mekkora magyar ajkú közönségről beszélhetünk?
-Prága nem tartozik a legnagyobb magyar közösségeknek otthont adó fővárosok közé. Számszerűen olyan ötezer főre tehető az itt élő magyarok száma. Ennek a közösségnek egy része az anyaországból érkezett ide, másrészük felvidéki eredetű magyar, adott esetben szlovák állampolgár. A közönség struktúrája tehát eléggé összetett, kihívás megtalálni azokat a produkciókat, amelyekre a közönség nagy része vevő lehet.
–A helyszínen úgy hallottuk, hogy legalábbis a közelmúltban ez volt az első színházi előadás az intézet falai között.
-Ez így igaz, hirtelen a kétezres évek eleje ugrik be, amikor Bán János a Hüvelyk Matyival szerepelt itt. Azt a darabot anno ő, valamint a hüvelykujja adták elő, kitűnő előadás volt, és a méretei sem haladták meg a lehetőségeinket. A Jókai Színház produkciója az elsőrendű előadás mellett a valódi színházi élményt is megteremtette most az intézet falai között.
–A kolozsvári bíró című előadás jellemzője az interaktivitás. Prágában is rakodták a gyerekek a kellék farönköket?
-Ó, igen! Nem csak a gyerekek, de a felnőttek is beleálltak a munkába. És ha a publikumnál tartunk: A közönség visszhangját szeretném boldogan tolmácsolni – tehát nem, mint igazgató mondom kötelező körként – hogy ha valamilyen formában lehet ennek folytatása, akkor azt nagy örömmel vennék. Csak pozitív véleményt hallottam az előadás után.
Névjegy: Kiss Szemán Róbert irodalomtörténész, cseh és szlovák műfordító, tanszékvezető, egyetemi docens. Számos világhírű cseh és szlovák író, köztük Bohumil Hrabal és Jaroslav Hašek műveinek fordítója és szerkesztője. Irodalomtörténészként a közép-európai nemzeti irodalmak összehasonlító elemzésével foglalkozik: ezen belül elsősorban a 19. és 20. századi cseh, szlovák, magyar és német kultúra elemzésével.
Forrás: Békéscsabai Jókai Színház