Orbán Viktor barátként és harcostársként búcsúzott Kerényi Imrétől

– Bajtársaként, barátjaként és munkatársaként búcsúzott Kerényi Imrétől Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 11-én elhunyt miniszterelnöki megbízott, rendező, színigazgató temetésén pénteken a Fiumei úti sírkertben.

A kormányfő hangsúlyozta: Kerényi Imre rendkívüli művész és példás hazafi volt; rendező, tanár, szerkesztő, a magyar kultúra fáradhatatlan harcosa.

Orbán Viktor miniszterelnök az életének 75. évében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezõ, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló mûvész ravatalánál a Fiumei úti sírkert mûvészparcellájában 2018. augusztus 31-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mindig sietett, állandóan dolga volt: megtanítani a szakma rejtelmeit, megalkuvás nélküli magyar színházat csinálni, eljuttatni kultúránkat minden magyar emberhez határon innen és túl – emlékezett Orbán Viktor.

Huszti Péter, Corvin-lánccal és a Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendezõ, érdemes és kiváló mûvész búcsúbeszédet mond az életének 75. évében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezõ, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló mûvész gyászszertartásán a Fiumei úti sírkert mûvészparcellájában 2018. augusztus 31-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mint hozzátette, Kerényi Imre nemcsak tudta és hirdette, hogy a kultúránk tart meg minket magyarnak, hanem művelte is ezt a kultúrát.
Kerényi Imre keresztény magyar férfi volt, és tisztában volt azzal, micsoda becsületbéli kötelességekkel jár mindez” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte: 2002-ben “négy szép, alkotó és felemelő év után” visszatértek a hatalomba a “merjünk kicsik lenni” magyarok.

Götz Béla, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Jászai Mari-díjas díszlettervezõ, egyetemi tanár búcsúbeszédet mond az életének 75. évében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezõ, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló mûvész gyászszertartásán a Fiumei úti sírkert mûvészparcellájában 2018. augusztus 31-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kerényi Imre már egy teljes színházi életművel a háta mögött ekkor döntött úgy, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz – emlékeztetett, hozzátéve: “így lettem a bajtársa, és ő az enyém, és harcoltunk együtt jóban-rosszban”.
Mint elmondta, Kerényi Imre felemelt fejjel, és csak rá jellemző humorral viselte a támadásokat; bármihez fogott, mindenből derű, fegyelem, hit és a hozzáértés magabiztossága áradt.

Az életének 75. évében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezõ, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló mûvész gyászszertartása a Fiumei úti sírkert mûvészparcellájában 2018. augusztus 31-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Azt tanította, hogy egy előadás, egy könyv, de még egy ország is csak akkor ér valamit, ha alkotói egész személyiségüket hozzáadják. Csak így maradhat meg az ország annak a magyar világnak, amelyért még betegsége idején is küzdött és dolgozott – idézte fel Orbán Viktor.
Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk; mert oda fogunk érni nélküled is, de az nem ugyanaz lesz – búcsúzott Kerényi Imrétől a miniszterelnök.

Kerényi Katalin búcsúbeszédet mond édesapja, az életének 75. évében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezõ, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló mûvész gyászszertartásán a Fiumei úti sírkert mûvészparcellájában 2018. augusztus 31-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ma búcsúztatják Kerényi Imrét a Fiumei úti sírkert művészparcellájában. A Kossuth-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, rendező, kultúrpolitikus és miniszterelnöki megbízott augusztus 11-én 74 éves korában hunyt el. Temetésén Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, majd 1978-ig a Madách Színház rendezője volt. 1978 és 1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként, 1980-tól 1983-ig a Népszínház, 1983 és 1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott.1989-től 2004-ig a Madách Színház igazgatója volt.1968-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 2011-től a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt. Szerkesztője volt a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozatnak, amely a magyar írott kultúra legjavát mutatja be.

– Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén– mondta róla halála után Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke kiemelte: Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai melletta legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót,amely „egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt”.