A világirodalom egyik legszebb, katartikus színművét, Molnár Ferenc Liliomját Kiss József művészeti vezető rendezésében mutatta be a Szigligeti Színház szeptember 23-án. Liliom szerepét Barabás Botond, Julikát Molnár Nikolett, Muskátnét Gombos Judit, Marit Jankovics Anna, Ficsúrt Molnár László, Hugót Mészáros István formálja meg.

Kiss József, rendező:

– A darab végén a túlvilágról visszatérő Liliom nagy ajándékot ad tizenhat esztendős leányának, Lujzának, amikor 16 évnyi tisztítótűz után megjelenik náluk. Rácsap a lány kezére, amikor az buta, gépies módon ajtót mutat neki. Bár látja a lány szemében az érdeklődést, a lélek moccanását, azaz saját személyiségének őszinte megnyilvánulásait, érzi, hogy a leány lelke szárnyra kap szavaira, mégis anyja parancsszavának bábszerűen engedelmeskedve cselekszik a lány, és utasítaná ki a titokzatos, vonzó és varázslatos idegent, aki történetesen a saját édesapja. A lány persze nem ismeri meg apját, hiszen sose látta még. De nem a saját szívdobbanására, megérzéseire hallgat, hanem a külvilág elvárásaira. De hiszen Liliom is emiatt halt meg! Emiatt ment tönkre az élete! Kétségbeesésében, hogy a lánya is rossz irányba fordult, indulatba jön, és úgy cselekszik, mint életében annyiszor. Üt. De ez már egy másfajta ütés. „Mintha megcsókolta volna valaki a kezemet..”, „mintha a meztelen szívét tette volna a kezemre!”, sóhajt a lány.

A kislány megérzett, talán felismert valamit. Ez az ajándék. Megismerte a szeretetet. Az igazi, izzó, féltő, kemény szeretetet. Ami sosem fáj.

A Liliom a ki nem mondott szeretet költői drámája. Ha úgy tetszik, lírai tragikomédia. Színpadi költemény. Ahogy az emberi lelkek nagy ismerője, a pesti aszfalt örök vándora, a világ egyik legnagyobb drámaírója, Molnár Ferenc írta szerényen: külvárosi legenda.

Ez több annál. Ez a világ egyik legszebb színdarabja.

A világirodalom egyik legszebb, katartikus színművét, Molnár Ferenc Liliomját Kiss József művészeti vezető rendezésében mutatja be a Szigligeti Színház szeptember 23-án. Liliom szerepét Barabás Botond, Julikát Molnár Nikolett, Muskátnét Gombos Judit, Marit Jankovics Anna, Ficsúrt Molnár László, Hugót Mészáros István formálja meg.

Kiss József, rendező:

– A darab végén a túlvilágról visszatérő Liliom nagy ajándékot ad tizenhat esztendős leányának, Lujzának, amikor 16 évnyi tisztítótűz után megjelenik náluk. Rácsap a lány kezére, amikor az buta, gépies módon ajtót mutat neki. Bár látja a lány szemében az érdeklődést, a lélek moccanását, azaz saját személyiségének őszinte megnyilvánulásait, érzi, hogy a leány lelke szárnyra kap szavaira, mégis anyja parancsszavának bábszerűen engedelmeskedve cselekszik a lány, és utasítaná ki a titokzatos, vonzó és varázslatos idegent, aki történetesen a saját édesapja. A lány persze nem ismeri meg apját, hiszen sose látta még. De nem a saját szívdobbanására, megérzéseire hallgat, hanem a külvilág elvárásaira. De hiszen Liliom is emiatt halt meg! Emiatt ment tönkre az élete! Kétségbeesésében, hogy a lánya is rossz irányba fordult, indulatba jön, és úgy cselekszik, mint életében annyiszor. Üt. De ez már egy másfajta ütés. „Mintha megcsókolta volna valaki a kezemet..”, „mintha a meztelen szívét tette volna a kezemre!”, sóhajt a lány.

A kislány megérzett, talán felismert valamit. Ez az ajándék. Megismerte a szeretetet. Az igazi, izzó, féltő, kemény szeretetet. Ami sosem fáj.

A Liliom a ki nem mondott szeretet költői drámája. Ha úgy tetszik, lírai tragikomédia. Színpadi költemény. Ahogy az emberi lelkek nagy ismerője, a pesti aszfalt örök vándora, a világ egyik legnagyobb drámaírója, Molnár Ferenc írta szerényen: külvárosi legenda.

Ez több annál. Ez a világ egyik legszebb színdarabja.