Kőszegi Ákos Pilátus szerepében
A kecskeméti Katona József Színház Újvilág Passiója új oldalról közelíti meg Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, kereszthalálát, hiszen a zenés szabadtéri játék Amerikába is elkalauzolja nézőit, és a magyarság históriájából is mesél. Az ősbemutató június 8-án lesz a kecskeméti arborétumban, szeptembertől pedig a Nagyszínház színpadán, a bérletes előadások között szerepel majd a darab. A szerzők szándéka, hogy hagyományt teremtsenek, s ezután minden nyáron látható legyen a hírös városban az Újvilág Passió. Az előadás próbái közben az egyik főszereplővel, Kőszegi Ákossal beszélgettünk.
– Miért vállaltad el Pilátus szerepét?
– Nyáron ritkán vállalok színházi munkát – igen kimerítő évadjaim vannak, ezért igyekszem pihenéssel tölteni az évadok közti hónapokat. Ám ezúttal nagyon megfogott az Újvilág Passió terve, amit Cseke Péter igazgató úr vázolt nekem, s örömmel fogadtam, amikor Pilátus szerepére felkért. Nagyon fontosnak, már-már küldetésnek tartom, hogy egy színház megjelenítse Krisztus szenvedését és kereszthalálát. Pilátust eljátszani pedig kifejezetten izgalmas feladat. A Szentírásból tudjuk, hogy Pilátus a zsidó főpapok nyomására, kételyei és szándéka ellenére ítéli halálra Jézust. Ezért a szerep megformálásakor elsősorban a vívódását, az aggályait szeretném láttatni a nézők számára.
– Keretjáték is lesz, abban milyen szerepet alakítasz?
– A keretjátékban Columbus hajóit látjuk, fedélzetükön ott vannak a magyar pálos szerzetesek is, hogy az úton tartsák a matrózokban a lelket, az őslakosoknak pedig hirdessék az evangéliumot, a keresztény hitet. Ebben a részben én Don Espagna-t, a hajóskapitányt alakítom. Amikor a darab története szerint a pálosok elhatározzák, hogy eljátsszák Jézus Krisztus életét és szenvedéstörténetét, a hajósokból lesznek a zsidó főpapok, a szerzetesekből az apostolok, az őslakók közül választanak Máriát és Mária Magdolnát, míg Don Espagna elvállalja, hogy Pilátus bőrébe bújik. Így kapcsolódik össze a két szerep. Nagyon érdekes dolog, ami ebből a szakaszból kiderül, hogy Amerika – oly sok minden más mellett – a kereszténységet is nekünk, magyaroknak köszönheti. Ez még izgalmasabbá teszi az előadást.
– Milyen látványvilág tárul majd a nézők szeme elé?
– Nagyon szépek a jelmezeink, és igazán frappáns a díszlet is, amely az első részben egy hajót ábrázol, később átváltozik a Koponyák hegyévé. A hajó árbocaiból lesznek a keresztek. Mindehhez a két szabadtéri előadáson csodálatos helyszínt nyújt majd a kecskeméti Arborétum Mária-kápolna melletti része.
– Milyen a darab nyelvezete és zenéje?
– A szerzőpáros, Kocsis L. Mihály és Cseke Péter sajátos, verses formába írta a történetet. Talán úgy lehetne jellemezni ezt a művet, mint egy naiv festő képét, az egyszerűsége teszi igazán nagyszerűvé. Az aláfestő zene pedig azért izgalmas, mert hatásában Vangelis műveihez hasonlít, ugyanakkor magyar népdalok motívumait fedezhetjük fel benne. Már a szövegben is sok az áthallás, ami a magyarokra, a pálos rendre utal. Így a zene és a szöveg együtt erősíti bennünk az összetartozást, a magyarságérzetet, amire manapság – valljuk be – nagyon nagy szükség van!
Bera Linda