Kőszegi Ákos: „Láttatni akarom, s ezáltal érthetőbbé tenni”

Egész nyáron forgatott, ám szeptembertől ismét a színház kapott főszerepet Kőszegi Ákos életében. A Déry Tibor levelezése alapján készült Szerelem című darabban Tibort alakítja. A bemutató előadás október 5-én volt a Kelemen László Kamaraszínházban.

– Déry életének melyik szakaszát követi végig a darab? – kérdeztük Kőszegi Ákostól.

-A darab 1956-hoz, illetve az azt követő évekhez kanyarodik vissza. Déryt a forradalomban játszott szerepe miatt kilenc év börtönre ítélték. A darab végigköveti a bebörtönzését, a kihallgatásokat, a tárgyalást, és mindezzel párhuzamosan azt, ahogy Déry kapcsolatot tart a két szeretett nővel: Böbével, a kedvessel, aki hazavárja, és az édesanyjával, akinek azt hazudja, hogy egy külföldi filmforgatás miatt van távol, mert tudja, hogy belehalna a fájdalomba, ha rájönne, hogy a fiát lecsukták. Réczei Tamás író-rendező nem csak Déry Tibor levelezését használta fel a darab megírásához, de előkutatta a kihallgatási jegyzőkönyveket és a börtöncella jelentéseket is. Meséltem az előadásról Törőcsik Marinak, aki Makk Károly Szerelem című, költői szépségű filmjében a férjét hazaváró fiatalasszonyt játszotta. Nagyon örült az ötletnek, és nagyon érdekelte az előadás.

-A börtön, az otthon, a kihallgatás, az anya otthona, a tárgyalás helyszínei közötti ide-oda mozgást is filmszerűen lehet elképzelni.

-A rendező hivatottabb lenne, hogy erről beszéljen, de annyit talán elmondhatok, hogy a jelenetek valóban filmszerűen váltakoznak, érintkeznek, sőt egymásba csúsznak. Amit a filmekben vágással oldanak meg, arra Réczei Tamás megfelelő színházi eszközöket keresett.

-Megváltoztatta a Déryről önben élő képet a darab?

-Árnyaltabb lett a róla alkotott véleményem. Amit eddig könnyű megoldásnak gondoltam, amögött most már látni vélem mindazt a szenvedést, ami elvezetett a „könnyű” megoldáshoz, az önkritika gyakorlásához. Sem felmenteni, sem elítélni nem akarom Déryt. Láttatni akarom a meghurcolását, s ezáltal érthetőbbé tenni a személyiségét.

-A Déry-novella és a Makk Károly-film mosdatás jelenete a megtisztulás és az újrakezdés szimbóluma. Vajon tényleg lehetséges az újrakezdés?

-Ez kérdés. És az sem mellékes, hogy milyen áron. Eléd tesznek egy papírt azzal, hogy írd alá, és életben maradsz. Milyen élet az?

-Déry aláírta.

-A darab éppen azt taglalja, milyen állomásokon keresztül jut el odáig, hogy nincs más lehetősége, alá kell írni. Ő maga fogalmazta azt a levelet. De milyen előzmények után? Meghatározó jelentőségű a történelmi háttér, de engem mégsem a politikum érdekel. Hanem az ember, akit megaláznak, szellemileg meghurcolnak, élőhalottá tesznek a saját elvtársai egy olyan korban, amelynek felépítésében ő maga is szerepet vállalt. Milyen ösztönök működnek ebben az emberben? Milyen reakciókat vált ki belőle mindez? Déry rendkívül intelligens, pontosan tudja, hogy mi történik vele. Törékeny, már-már feminin alkat, akit a kín darabokra tép. Szenvedés, fájdalom, megalázás, hiány – nagyon összetett feladat egy ilyen karaktert ábrázolni. Sokszor csak pár mondatunk van, hogy megteremtsük a pillanatot, amelyet láttatni akarunk a nézővel. Hol az anya és az otthonmaradottak jelennek meg, hol a börtön, hol a kihallgatás, hol a tárgyalás, hol az álomvilág, hol a maga által teremtett világ, ahova elmenekül.

-Hány síkja van a darabnak?

-Millió… ami csak akkor működik, ha a különböző síkok egymásból következnek, logikusan egymásra épülnek, egymásba fonódnak. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor nagyon izgalmas előadást láthat a közönség.

– rákász –