Körmendi János két levele Balázs Péterhez
Körmendi János, a nagy mulattató, a gondolkodó és könyveket író színész, halála előtt nem sokkal, 2007-ben, nehezen silabizálható betűkkel két levelet is írt Balázs Péterhez, akit akkor neveztek ki a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójának.Ezen írások mostanában kerültek elő, s Balázs Péter úgy döntött, közkinccsé teszi őket. Elgondolkodtató, amit alant közlünk, hiszen Balázs Péter azóta újra elnyerte az igazgatói megbízatást, ezúttal a teljes szolnoki képviselőtestület egyhangú szavazatával…
„Kedves Péter!
Ámbár távol vagyok a színészettől, pár perc múlva nyolcvan éves leszek, súlyos beteg vagyok, (veseelégtelenség), nem ugatnék bele a mások dolgaiba, de felbosszant az itt–ott hallható és olvasható híradások özöne a szolnoki színház vezetése körüli csatározásokról.
Sietek kijelenteni, hogy nagyon örülök, és elégtétellel tölt el kinevezésed.
Te az az ember vagy, aki tehetségénél, életismereténél, rutinjánál és ízlésénél fogva a legalkalmasabb az igazgatói poszt betöltésére.
Milyen érdekes, hogy mikor Acél György egy tollvonással kinevezte színházvezetői garnitúráját, akkor senki sem jajgatott.
Mikor (szerencsés pillanatban) a Vígszínház igazgatójának adták az intézményt életfogytiglanilag, akkor átszellemülten bólogatott mindenki.
Jó, akkor úgy volt szokásos.
Most pedig az a szokatlan, hogy egy alkalmas embert neveznek ki.
Azt gyanítom, a szolnoki Polgármester így vélekedett a józan paraszti eszével:
– Elegem van már a döcögve botorkáló, a csőd szélén imbolygó színházból, mely csak púp a város testén. Elegem van az önmegvalósítókból, az újraolvasókból, a formabontó titánokból és mindezekből következő pocsék, nézhetetlen előadásokból! Jöjjön valaki más, aki közönségbarát, aki röhögtető, gyönyörködtető, és megrendítően katartikus előadások megteremtésére alkalmas. Ez nem lehet más, mint egy rutinírozott, hosszú-hosszú évtizedek alatt bizonyított tehetség. Ez pedig, (ha jól körülnézek): Balázs Péter s az általa megszervezett és vezetett Társulat.
Igaza van! Gratulálok!
Neked sok sikert, erőt és egészséget, a derék szolnokiaknak pedig jó szórakozást kívánok. A Polgármester Úrnak őszinte elismerésem.”
„Kedves Péter!
Nagy örömmel gratulálok igazgatói kinevezésedhez.
Bizakodással tölt el életünk jobbrafordulását tekintve, hogy megtört (valamilyen) jég, és a magunkfajta igazi, vér-színészek is szóhoz (igazgatói szóhoz) juthatnak.
Ami engem illet, súlyos beteg vagyok, szinte mozgásképtelen, a lakásból ki nem mozdulhatok, csak újságokból, TV-ből kapok értesülést eddigi életem színteréről, a színházról.
Kedves Péter, kedvenc színészem és volt kollegám. Isten áldását kérem munkádra.”