Könnyű, nyári bor

Árnyas fák, kellemes időjárás, jó zene, látványos színpadképek és egy kicsit, – hogy semmi ne legyen tökéletes – kiszámíthatóan egyszerű történet. Ezeket kapta a premieren az, aki megnézte a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, az Érinthetetlenek című darabot.

Elsőre úgy tűnt, a szerzők összeválogattak egy csomó, egykor jól hangzó számot az Edda Kör közepén állok slágerétől a legendás Taurus együttes Zöld csillagáig. A koreográfiában alkottak hozzá egy mozgalmas látványvilágot, a fellépők közé beválogattak jó musical színészeket, színpadi technikában bevetettek minden lehetőséget, s mindezt Simon Kornél rendezésében átnyújtották nekünk a színpadon.

Maga a történet nem shakespeare-i mélységű. A 60-as évek Amerikájában játszódik, a bűn sötét világában. Egy időben biztos befutók voltak a maffiatörténetek, ez a darab úgy látszik ennek az áramlatnak a kicsi elkésett lecsengése. A nagyhatalmú maffiafőnök, (Egyházi Géza) aki otthon inkább egy papucsra hasonlít, és tart feleségétől (Fehér Adrienn) nagy gondba kerül. Egyrészt át kell adnia a területet, Fedornak (Józsa Imre) az orosz maffiafőnöknek, másrészt lányával, Hannával (Andrádi Zsanett) is van egy kis baj. A csinos kis tinédzser beleszeretett a jóvágású rendőrfőnökbe (Magyar Bálint), ami valljuk be nem mindennapi esemény alvilági körökben. A bonyodalmakat tetézi, hogy a naiv kislány ekkor jön rá, hogy apja nem tisztességes úton keresi a pénzt, s választania kell az apa, és a kedves között. Ne aggódjunk azonban, a végén minden rendbe jön, senkinek sem kell sírva elhagynia a nézőteret.

Feltűnik még a színen a cinikus kettősügynök, (Gerner Csaba) a kikapós cselédlány, (Horváth Erika) a mélabús bártulajdonos, (Pálfalvy Attila) a kegyetlen gengszter, (Békefi László) a részeges orosz feleség, (Fekete Linda) a remekül táncoló, bár a fiúkból kevésbé válogatós barátnő, (Trokán Anna) és a filozofikus hajlamú kukásember (Janik László) is. Úgy látszik ezek nélkül a karakterek nélkül, nem lett volna teljes az összkép. Mindenesetre az énekeik hiányoztak volna az események folyamán, ez bizonyos.

Aki nem vár mást, csak egy könnyed, nyáresti szórakozást, az teljesen kikapcsolódhatott. Dallamok, látvány, színészi játék, énekek, rendezés a helyükön vannak. S amikor ebben a nagy melegben egy pohár könnyű rosét rendelünk, akkor sem hisszük azt, hogy az aszúbor minden nemességével, erejével, zamatával fogunk találkozni. Így készüljünk, s akkor ragyogóan fogjuk magunkat érezni.

Tölgyesi Tibor