Janus Pannonius az Akadémián járt

Reneszánszát éli a Békéscsabai Jókai Színház reneszánsz darabja. A Janus Pannonius utolsó óráiról szóló Midőn halni készült című előadás nagy érdeklődés mellett a budapesti Vigadóban vendégszerepelt a Magyar Művészeti Akadémia meghívására.

Zalán Tibor darabjának ősbemutatóját 2008-ban tartotta a színház, most új változat készült belőle. Szinte monodráma Bartus Gyulával a főszerepben, egyetlen színpadi társa van csupán, Komlósi Katalin, a cselédlány szerepében.  

“Aki él, az nem ír. Aki ír, az nem él” – ez a summás tételmondata a Zalán-darabnak, melyben a pécsi püspök és író feltételezett utolsó óráit elevenítik fel. A haláltusában víziók formájában jelennek meg élete szereplői, köztük Mátyás király, akivel a korábbi bizalmi viszonya küzdelemmé, éles vitává alakult. 

Az előadást pódiumbeszélgetés követte. Jankovics József és Szörényi László irodalomtörténészek kifejtették: a kutatások szerint Janus nem beszélt magyarul. Mindig korszaknak megvan a maga Pannonius olvasata. A mai kor is csodálja, milyen modern volt a költészete, magyar költészeti antológia nem is képzelhető el nélküle. 

Merő Béla rendező a produkció keletkezésébe avatott be: “Hét évvel ezelőtt egy reneszánsz pályázatra készült el a darab a zalai nyári színház és a békéscsabai színház együttműködésében. Tibor irodalmi alkotásokon keresztül fogalmazta meg főhősét. Janus haláltusája alkalmas arra, hogy nem reális helyzeteket teremtsünk, megjelenítsünk ott nem lévő alakokat. Ők az első verzióban a valóságban is felbukkantak a színpadon további színészek megformálásában, ám azzal a darabváltozattal nem voltunk teljesen elégedettek.” – fejtette ki.

Zalán Tibor meghúzta a darabját, a rendező ragaszkodott ahhoz, hogy egy női alak maradjon Janus mellett. Egybehangzó véleményük szerint a mostani változat sokkal izgalmasabb az előzőnél.

Zalán Tibor kifejtette, egykori középiskolai tanárként összesen a Búcsú Váradtól és a Pannónia dicsérete című műveit ismerte a szerzőnek. Kölcsön kért könyveket, a tanulmányozás közben egyre inkább elkezdte érdekelni Janus személye és a viszonyok, amelyek között élt. Hozzátette: “meg kellett, hogy halljon, különben nem tudtam volna megírni. Sűrű helyzetbe kellett hoznom, hogy dialógusba kerülhessen  a saját vízióival”.

Író és rendező közösen bevallották: számos közös munkán vannak már túl, alkotás közben komolyan össze tudnak veszni, főleg, ha egy-egy finom pálinka is előkerül közben, ez a tónus hozzátartozik a több évtizedes barátságukhoz. Zalán Tibor büszke arra, hogy Békéscsabán dolgozhat. A vidéki életforma sokkal inkább neki való, mint a fővárosi. Kevés íróval fordul elő, hogy hat művét könyv formájában kiadja a színháza a hatvanadik születésnapján.

Az előadás a jövő évadban is műsoron lesz a Jókai Színház műsorán.

Csicsely Zoltán