Ismét betekinthetünk majd a Nagy Fal mögé
Felújítva kerül bemutatásra – 10 év szünet után – a Fővárosi Operettszínházban Lehár Ferenc romantikus operettje, A mosoly országa.
Sajtótájékoztató keretében tudtunk meg előzetesen információkat a május 16. bemutató előtt. Lenyűgöző környezetben, az Andrássy-út egyik gyönyörű villájának egzotikus kertjében léptek elénk ennek a különös, az operett irodalomban is egyedülálló darabnak az alkotói, és szereplői. A főigazgató és a rendező Kerényi Miklós Gábor – mielőtt „színpadra” szólítva bemutatta volna a művészi gárdát, néhány mondatban ecsetelte, mit is jelent számára Lehárnak ez a műve:
Ez a bemutató egy adósság, hisz ez az operettek az egyik legcsodálatosabb darabja. Nem véletlen, hogy ez az az operett, ami a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház színpadán is nagyon sokszor ment, hiszen ez egy csodálatos, varázslatos különleges zene. A mű arra keresi a választ, – a Pillangókisasszonyhoz és a Bajadérokhoz hasonlóan – hogy találkozhat-e, egy európai és egy ázsiai ember szerelme, a különböző népek gyermekei között megvalósulhat-e, az egyik legszentebb érzés. Ez a felvetés már száz évvel ezelőtt is aktuális volt, és egy nagyon fontos üzenet ma is. Választ keres arra, hogyan lehetünk egymással elfogadók, s ez ma már nem csak a kultúrkörökre, de az élet minden területére vonatkozik. Ettől olyan fontos ez a darab, hisz a világban mind a mai napig létező megkülönböztetés minden formája ellen szól.
Az átdolgozás során arra törekedtünk, hogy megtartsuk a zene csodáját, ezt a fantasztikus muzsikát, és hozzá próbáljuk tenni a sajátos magyar lendületet, a vidámságot és a szerelem varázsát. Rég voltam ennyire szerelmes darabba, úgy érzem, nagyon passzol hozzánk, s az Operettszínháznak rendkívül nagy lehetőséget ad zeneileg és színházilag egyaránt.
Ezután az alkotótársak jellemezték néhány szóban a művet.
Makláry László főzeneigazgató utalt rá, hogy ez az operett irodalom legnagyobb ívű muzsikája, talán Lehár legnagyobb emóciókat és drámaiságot kifejező alkotása. Világszerte operaházak repertoárján található, – bár operett, – hiszen olyan erős vokális tudást kér a két főszereplőtől, Lizától és Szu-Csong-tól, amit csak operaénekesek tudnak teljesíteni. Mi büszkén mondhatjuk, hogy olyan művészekkel rendelkezünk, aki a Lehár mű szakmai követeléseit meg tudják valósítani.
Horváth Kata jelmeztervező a munkájukat nehéznek, sok előkészítést igénylőnek, de nagyon jónak nevezte. Gyönyörű színeket, látványt ígért a nézőknek, amire biztosíték a darabban megjelenő közel háromszáz különleges ruha is.
Gyarmati Ágnes díszletei a tradicionális és a modern között próbálnak egyensúlyt létrehozni. Óriási bécsi és kínai legyezők, gyönyörűen kidolgozott bútorok teremtik majd meg a darabhoz szükséges hangulatot.
A koreográfiát Lőcsei Jenő álmodta meg és állította össze, minden bizonnyal ragyogóan és látványosan.
Ezután következett a fellépők bemutatása, ami önmagában véve is rettenetesen ígéretes minden szerepkörben.
A főszereplő szerelmespárok, Szu-Csong és Liza hármas szereposztásban lépnek fel, Boncsér Gergely/Frankó Tünde, Vadász Zsolt/Bordás Barbara és Homonnay Zsolt/Lukács Anita párosításban.
Színpadra lép Hatfaludy gróf szerepében Kerényi Miklós Máté/Szabó Dávid, Mi-t a herceg testvérét pedig, Dancs Annamari/Szendy Szilvi alakítja.
Ezeket a szereplőket neveztük meg név szerint, de a rendező minden posztra megtalálta azokat a művészeket, akik elképzelését maximálisan meg fogják majd valósítani. Ez a rendező természetesen nem más, mint az Operettszínház főigazgatója Kerényi Miklós Gábor, vagyis ahogy a művészvilágban nevezik KERO.R
Újabb nagyszabású bemutató, újabb várakozással teli napok, és reméljük újabb felemelő színházi élmény teljesül majd be néhány napon belül a zenés népszínház fellegvárában.
Tölgyesi Tibor
Fotó: Operettszínház, Gálos Mihály Samu