„Igazi hősnő – kivételes jellem”

Szilágyi Erzsébet szerepében Farkas Rose-Marie

Az 1844-ben bemutatott Hunyadi László Erkel ifjúkorának fő műve, az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország „politikai dalműve” lett. A „Meghalt a cselszövő” kezdetű kórusrészlet a forradalom tömegdala volt, az operához készült nyitány, pedig az első magyar szimfonikus költemény. A Csokonai Színház Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy bemutatja a művet, hűségre törekedve az eredeti partitúrához.

Szilágyi Erzsébet szerepére Erdélyből Budapestre elszármazott, kolozsvári énekest hívott a Színház.Farkas Rose-Marie jól ismert hang itthon és Európában. Szerződés kötötte pályája során a Kolozsvári Állami Magyar Operához (1985-1990), a Magyar Állami Operaházhoz (1990-1996), volt Wagner-ösztöndíjas (Bayreuth, 1997), dolgozott többször Németországban, egyszer Svédországban. 2003-ban, a Dorset Opera (Nagy-Britannia) társulatával Dorsetben és Londonban mutatták be a Hunyadi Lászlót magyar nyelven, angol kórussal, zenekarral, magyar szólistákkal.

 

– Járult-e a képzésükhöz Erdélyben zenetörténet? Hová helyezték tanárai Erkelt a világ zeneirodalmában?

          

– Természetesen tanultunk zenetörténetet, ám a főiskolán román tanáraink voltak, akiknek Erkel nem jelentett sokat. Ellenben a zeneművészeti szakközépiskolában, ahol zongoristaként végeztem, nagyon komoly képzés folyt. Mivel én magyar osztályba jártam, tanultam magyar zenetörténetet is. Erkelt a magyar nemzeti opera megteremtőjeként ismertük meg, mint egy forrongó korszak szülöttjét, amikor a nemzeti tudatra ébredés számos országban a nemzeti zene megteremtésének igényével járt együtt. Erkel zenéjének jelentősége hazánkban olyan mértékű, mint Csajkovszkij, Muszorgszkij, Dvořák vagy Smetana művészete a saját hazájukban és az egyetemes zeneirodalomban. 

Balogh Tibor

Az interjú folytatását keresse a szeptemberi Magyar Teátrumban