Határon átnyúló, román-magyar abszurd

A Békés Megyei Jókai Színház nézői nem akármilyen élményt kaptak április 19-én az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös előadásától. Matei Vişniec: Lovak az ablakban című darabját láthatta az a mintegy ötven ember, akik teljesen megtöltötték a színház stúdiótermét. Kár, hogy a színházszerető közönség csak egy előadásnyi lehetőséget kapott arra, hogy művészetre kiéhezett lelkét megetethesse. Több emberhez kellett volna eljutnia ennek a csodának.

A darab 1956-ban született szerzője Franciaországban élő elismert román drámaíró. Ezt a művét, 1987-ben a bukaresti ősbemutató előestéjén betiltották, és csak az 1989-es forradalom után kerülhetett Romániában színpadra.A történet középpontjában a háború áll. Előbb az ANYA elbocsátja FIÁT a háborúba, majd a LÁNY szenved idős, hadirokkant APJÁTÓL. Később a FELESÉG katonatiszt FÉRJE cselekedeteiben mutatkozik meg az őrület. Közben időről időre HÍRNÖK érkezik, aki a hadsereg megbízásából, különböző módon, különböző figurákban – egyszer piros krumpliorral, a bohócdoktorokra emlékeztetve – közli a háború állását és a férfiak halálhírét.

Feledhetetlen az összhang, ami a darab, a rendezés és a színészi játék között tapasztalható. Kerek és egész! Az abszurd színház jellegzetességeit hordozza magán, amikor a szereplők folyamatosan elbeszélnek egymás mellett, de játékuk mégis realista, érthető minden, amit mondanak, játszanak.

Radu Dinulescurendezése határozott, feltáró, dinamikusan szerkesztett, egyszerre abszurd és realista, mégis mindvégig egységes.

Harsányi Attila(Miskolci Nemzeti Színház) a Férfi szerepében, képről-képre változóan apát, fiút vagy férjet alakít zseniális színészi teljesítménnyel, Tapasztó Ernő, (a Békés Megyei Jókai Színház színiskolájának egykori diákja, az Aradi Kamaraszínház társulatvezetője, és darab fordítója) mint Hírnök jelenetenként más-más karaktert hoz, kiváló szerepformálással, plasztikus gesztusrendszerrel. Bacskó Tünde, (Pécsi Nemzeti Színház) mint Nő először anya, majd lány, később asszony, az egész előadás alatt a színen van, más-más szerepben, de végig erős jelenléttel. Alkalmazkodnia kell a Férfihez, akinek a háború eszméje nélkül nincs élhető világ. A Nő a háború igazi vesztese.

Az abszurd és az irónia kiteljesedik, amikor világossá válik, hogy aFérfiak nem hősként halnak meg a háborúban, hanem szerencsétlen áldozatként végzik.

Komlósi Kata