TÁBOROSI MARGARÉTA írása
Izgalmas felolvasó-színházi előadásnak lehettek tanúi a gyulai Kamaratermet zsúfolásig megtöltő nézők, bár a műfajt tekintve talán találóbb hallgatókként hivatkozni rájuk. A felolvasószínház valahol félúton helyezkedik el az olvasás és a színházi előadás között, hisz a produkciót színészek adják elő, akik a szövegkönyvet kezükben tartva olvassák az adott darab egészét vagy részletét. Nincs kiforrott alakítás, sem szövegtudás, és a díszlet legtöbbször az, amit a helyszín kínál. Erre az ad hoc-jellegű ihletre Hegedűs D. Géza, az est rendezője hívta fel a figyelmünket. Miért szerethető mégis ez a műfaj? A spontaneitása miatt. A hiányzó színházi struktúra az előnyére fordít(hat)ja az eseményt. Nem begyakoroltak a jelenetek, sem a hangsúlyok vagy a reakciók, így szabad teret kap az improvizáció, a színészek személyisége, és a nézők élvezhetik a most születő alkotás megismételhetetlenségét.
A Shakespeare/37 sorozat a Litera és a TRIP hajó egyedülálló kísérlete, mely a reneszánsz író teljes drámai életművét, mind a 37 drámáját feldolgozza. A sorozatban kortárs magyar írókat kértek fel, hogy írják át a szerző összes művét. Az átiratokból különleges, online nézhető filmek készültek, illetve készülnek, a szövegek pedig hétről hétre olvashatók a litera.hu-n. A 37 kortárs magyar írónak az újraértelmezéskor egy-egy jelenetet kellett feldolgoznia az általa választott drámából, amelyekből különleges rövidfilmek készültek (rendező: Magács László, operatőr: Meister Natália Nóra), a Dogma-filmek által ihletve. Megadott szempontként szerepelt a körülbelül húszperces időkorlát, és a görög drámaírás hármas egysége – egyetlen helyszín, szűk időtartam, egységes cselekmény.
A Shakespeare Fesztivál keretein belül megtartott eseményen Lőkös Ildikó sorozatszerkesztő választott ki három etűdöt. Márton László az Athéni Timont gondolta újra, Tasnádi István a Szeget szeggelt, Vörös István pedig a III. Richárdot. Márton László és Vörös István személyes jelenlétükkel tisztelték meg az eseményt és saját szövegeik instrukcióinak a beolvasásával segédkeztek.
A közreműködő színészek Petrik Andrea, Vecsei H. Miklós, ifj. Vidnyánszky Attila, Márkus Luca és Hegedűs D. Géza voltak. Az esemény érdekessége, hogy a nézők néhány éve láthatták Gyulán az eredeti Athéni Timont és a III. Richárdot, melyeket ifj. Vidnyánszky Attila rendezett, és Vecsei H. Miklós fordított, Hegedűs D. Géza pedig színészként működött közre mindkettőben.
A felolvasást baráti hangvételű beszélgetés előzte meg, ahol Vörös István megjegyezte, minden jó dráma a III. Richárd parafrázisa. Az ő variációjában III. Richárd szertelenségét, hataloméhségét, számító magatartását egy női főszereplőre bízta. Megtudhattuk, Márton László az Athéni Timont tartja Shakespeare legkeserűbb, legkiábrándultabb szövegének, a radikalizmusa miatt. Vallja, a szépet, az idillit nem lehet ellentétük, a szörnyűség nélkül felmutatni, és fordítva, mert különben elmarad a katarzis.
Márton László: Athéni Timón újratöltve
A szerző ezt a jelenetet öt színészre írta. Timón, a közrossz híve, mindvégig jelen, a többi négy színész – két nő és két férfi – sorjában játszotta a rájuk osztott szerepeket. Egy kötött sapka adta meg Timón figuráját Hegedűs D. Géza tolmácsolásában, barlangját oszlopokban egymásra illesztett székek jelenítették meg. Márton László maradt Timón korában, de a szájába mai átkokat adott. Erős az áthallás a világunkra, de a másik két szöveggel ellentétben történetét nem ragadta ki a Shakespeare által elképzelt közegből.
Tasnádi István: Szeget szeggel
Műfaját tekintve a Szeget szeggel érzékenyjáték, céges környezetben A színészek kissé bábszerűek. Néha beleakadnak a bonyolultabb szavakba. Néha az egyszerűbbekbe is. A Szeget szeggel az egyik legmocskosabb darab, kerítőkkel, alvilági figurákkal. Tasnádi István (Shakespeare után szabadon) a #metoo, a munkahelyi zaklatás, a politikai utalások világában bontott ki pár réteget Shakespeare klasszikusából. Egy tragikus és egy boldognak szánt véget is eljátszottak színészeink, a nézők szavazatai alapján. Ebben a részben a négy fiatal művész, Márkus Luca, Petrik Andrea, Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila remekelt.
Vörös István: GLOSTER KFT.
Valahol egy loftban, Gyulán, egy kanapén játszódott a történet. Hegedűs D. Géza fergeteges bulikba járó figurája gazdasági igazgatónak kérte fel Annát (Petrik Andreát), aki a rövid jelenet alatt hamar társigazgatói pozícióba került a cégben. Figyelmeztette partnerét, ha úgy méregeti, mint egy nőt, kiteregeti a sikkasztásokat, férfi titkárnőt követel, holmi családi okok miatt (a férje épp csak fejbe lőtte magát) nem hajlandó hiányozni a megbeszélésekről, és akivel házastársa (Vecsei H. Miklós) megcsalta, annak a fejét követeli. Karakán vízió a XXI. századi női egyenjogúságról.
Az est végén a vidám és elgondolkodtató pillanatokért hálás taps jutalmazta a résztvevőket. Ismét meggyőződhettünk róla, Shakespeare-t nem lehet megunni, hisz minden korban inspirálja a művészettel foglalkozókat.
Az írás szerzője a PIM-OSZMI – PKÜ Szakírói kurzus résztvevője, egyetemi hallgató.
A képeket Kiss Zoltán készítette.
