Gubik Petra és Szomor György az Elfújta a szélben

Készül a Szegei Szabatéri Játékok és Operettszínház új musicalje

Gubik Petráé az egyik főszerep az Elfújta a szél musicalváltozatában. A Békéscsabai Jókai Színház és az ExperiDance musical előadásaiból ismert fiatal meghallgatás során nyerte el a szerepet, a Monte Cristo grófja-béli partnerét Szomor Györgyöt pedig felkérték. Az alkotók újabb sikerszériára számítanak, hiszen a darab zeneszerzője ugyanaz, mint a Budapesten 500. előadást meghaladott Rómeó és Júlia alkotója: Gerard Presgurvic.

A nyári produkció szereposztását sajtótájékoztatón jelentették be. Scarlett O’ Hara az egyetlen szerep, amelyet ketten játszanak majd felváltva: Gubik Petra mellett Vágó Zsuzsi. A szerelmét Szabó. P. Szilveszter formálja majd. A produkcióban szerepel Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Brasch Bence, Nádasi Veronika, Bíró Eszter, Veréb Tamás és a csabai színház és az ExperiDance másik zenés sztárja, Szomor György is.
A premiert július 26-án tartják Szegeden, a nyár végén Sopronba költözik a produkció, majd a tervek szerint az Operettszínházba.
Kerényi Miklós Gábor a pesti zenés színház vezetője arra kereste a választ, mi lehet az oka a Rómeó és Júlia töretlen sikerének: „Először is kellett hozzá egy ravasz William Shakespeare, aki mai napig a legnépszerűbb színpadi szerző. Az örökérvényű történetéhez Presgurvic pop-rockos fülbemászó zenéje ad mai formát. Az Elfújta a szél színpadra állításában újra szabad kezet kaptunk a francia szerzőtől, a produkcióban benne van egy újabb fantasztikus siker lehetősége.”
Kesselyák Gergely, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője arra emlékeztetett, hogy a „napfény városában” a zenés színháznak mély gyökerei vannak: számos operaénekes és karmester indult innen. A Szegedi Szabadtéri Játékokon volt a hazai bemutatója A nyomorultaknak, a Miss Saigonnak, az Elisabethnek és a Valahol Európábannak. A legnagyobb sikerek rendszerint az Operettszínházzal koprodukcióban jöttek létre.
Az alkotói csapatban összeszokott szakemberek dolgoznak: a dalszövegek Kerényi Miklós Gábor és Somogyi Szilárd munkája, a koregráfiát Duda Éva, a díszletet Bátonyi György, a jelmezeket Velich Rita neve fémjelzi.
– Színes, szélesvásznú produkcióra készülünk, olyan lesz, mint egy film – fejtette ki Somogyi Szilárd, ez előadás rendezője. – Ne felejtsük el, hogy három csatajelenete is van a történetnek, és fel kell gyújtanunk egész Atlantát is! A fiatal rendező számos produkciót állított már színpadra az Operettszínházban, nem fél az ország legnagyobb szabadtéri színpadától. Ahogy mondta, eltanulta már igazgatójától a mesterfogásokat.
Az operettszínházas meghallgatásokat sokszor kritika éri: habár nyitottak a szereplőválogatások, rendszerint mégis házon belülről állítják ki a szereposztásokat. Ezzel kapcsolatban megjegyezték: a társulaton belül rendszerint megtalálják a legalkalmasabb színészeket, legjobb énekeseket. Most Gubik Petra érkezett csak kívülről a produkcióba, aki annyi éves most, mint Janza Kata volt, amikor megkapta Elisabeth szerepét 1996-ban.

Szomor György: – Én vagyok, az egyetlen, aki nem meghallgatás során került be a produkcióba, hanem a rendező, Somogyi Szilárd felkérésére. Az Operettszínházban jelenleg is három előadásban játszom, az Elisabethben, a Veled, Uramban és a Rómeó és Júliában. Petrát mi fedeztük fel Békéscsabán, nem véletlen, hogy kiválasztottuk annak idején az Aida címszerepére, a tehetsége sok mindenre predesztinálja. Az operettes alkotói csapat a Monte Cristo grófjában látta őt. Én az édesapját alakítom majd az Elfújta a szélben.

Gubik Petra: – Jó pár válogatáson voltam már az Operettben, de eddig elkerült a szerencse, kezdtem is egy kicsit feladni. A mostanira az utolsó pillatatban jelentkeztem, épphogy elfogadták még a jelentkezésemet. Eldöntöttem: laza leszek, teljesen önmagamat fogom adni, és az előző évekből talán össze is szedtem némi rutinosságot. Meseszerűen történt az egész. Nagyon szeretem a könyvet és a filmet is, vonzódom az olyan hősökhöz, akiknek nagy érzelmeik és indulataik vannak. A válogatás három fordulós volt, én a Monte Cristóból az Egy élet, több halál című dallal érkeztem – a végső körre már csak nyolcan maradtunk. Örülök a kettős szereposztásnak, mert nem csak tanulhatunk egymástól, inspirációnak se rossz. Így még nagyobb a kihívás. Nagyon szeretek Békéscsabán játszani, sőt, szeretnék ez után is benne lenni a zenés produkciókban. Amire egy énekes színész vágyik, arra a legalkalmasabb közeg egy zenés színház

Kép és szöveg:
Csicsely Zoltán