Maradjunk kapcsolatban!

Cirkuszművészet

„Ezt a díjat kicsit a véletlennek is köszönhetem”

Interjú Méhes Csabával, a 7. Comidiada fesztivál győztesével

A rangos nemzetközi zsűri egyhangúan Méhes Csaba előadóművésznek ítélte a Grand Prix díjat a világ egyik legjelentősebb, bohócokat bemutató cirkuszművészeti fesztiválján, az odesszai 7. Comediada Nemzetközi Bohóc- és Pantomim Fesztiválon.

— Hogy kerültél az odesszai 7. Comediada Nemzetközi Bohóc- és Pantomim Fesztiválra, ahol a zsűri egyöntetű szavazata alapján nagydíjat kaptál?

— Fekete Péterrel, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztossal már egy ideje gondolkodunk egy bohócképzés létrehozásán, amire már régóta szükség van. A bohóc a cirkusz egy nagyon fontos, kulcsfontosságú figurája. Nem csak én látom úgy, hogy manapság nagyon nehéz jó bohócot találni, sok helyről hallom ezt, ez az egész cirkuszi és varieté szakmában jelenlévő probléma. Valahogy nincs az rendjén, hogy a gyerekek félnek a bohóctól.

Péterrel arról kezdtünk el beszélgetni, hogy valamit tennünk kell, és ha új cirkuszközpontot akarunk létrehozni, akkor be kell indítani a bohócképzést is, valamint újra kell gondolni az egész artistaképzést is. Péter kapott egy meghívást Odesszába a Comediada Fesztiválra, hogy szeretettel látják, mint cirkuszigazgatót és zsűritagot. Felajánlotta, hogy menjek ki vele, nézzük meg, hogy kint hogy működik Odesszában ez a dolog, gyűjtsünk tapasztalatokat. Nagyon megörültem, mert ez mindkettőnk számára nagyon fontos dolog. Greifenstein János, a Piros Orr Bohócdoktorok magyarországi atyja is elkísért minket a bohócok városába. Mivel a fesztivál produkciókat is keresett, elküldtem a jelentkezésemet, és nagy örömömre bevettek a műsorba. Akkor még nem is tudtam, hogy ez egyben verseny is. Tehát ezt a díjat kicsit a véletlennek is köszönhetem.

16-1.jpg

— Ez egy négy napos, rangos fesztivál, ahová a világ minden tájáról érkeznek művészek. Milyen élményeket, tapasztalatokat szereztél?

— Hatalmas élmény volt, indulás előtt nem is gondoltam volna, hogy ennyi csodálatos élményben lesz részem, elutazáskor leginkább a tapasztalatszerzés vezérelt. Olyan komikusokkal és bohócokkal találkoztunk, hogy leesett az állunk. Az ukrán és az orosz cirkuszi képzés iszonyú magas szinten áll, nagyon magasak a követelmények, nagyon értenek a művészetükhöz. Nem véletlen, hogy az ukrán és az orosz bohócok messze földön híresek. Ennek a népnek olyan lelkülete van, amit nem lehet utánozni, nem lehet máshol megtalálni. A produkcióiknak van mondanivalója, ami szintén nagyon fontos, és kellő alázattal rendelkeznek, hogy a szakma minden ágát megtanulják. Olyan figurákkal találkoztunk, akikkel az ismeretség örök életemre meghatározó.

Már többször találkoztam pályám során a Maski nevű társulattal, közös fellépésünk is volt, ezért nagy örömmel töltött el, amikor megtudtam, hogy ők szervezik a fesztivált, és még emlékeznek rám. Ők a pantomimesek és a színházi bohócok között foglalnak helyet, elképesztő technikával, humorral és saját ízzel dolgoznak a színpadon. Van egy színházuk Odesszában, egy régi művelődési ház, a Maski Show Színház, ahol ők szervezik évente ezt a fesztivált elképesztő energiával, kedvvel és lelkesedéssel, szinte nulla pénzből. Akik erre a fesztiválra jönnek fellépni, nem kapnak sem gázsit, sem útiköltséget, csak a helyszínen szállást és ellátást. Olyan hangulat van attól, hogy mindenki önként és dalolva jön Odesszába, a bohócok otthonába, hogy minden évben újra és újra jelentkeznek, hogy jönni akarnak. Ez egy hatalmas bohócünnep nagy megnyitóval, tizennégy tagú lelkes, prominens szakmai zsűrivel a világ minden tájáról, akik szintén úgy vesznek részt a fesztiválon, hogy ez egy ünnep és örülnek neki, hogy ott lehetnek. Minden nap volt minimum egy előadás, ami fárasztó volt ugyan, de bármennyit szívesen megcsináltam volna. Gálaműsorokon dőlt el, hogy kik kapnak díjat, a díjak átadása után pedig a díjazottak léptek fel. Április elsején, a bolondok napján népes felvonulást tartanak, amire minden évben hatalmas tömeg gyűlik össze Odesszában. Karneváli hangulat van, mindenki beöltözik bohócnak, vicces, infantilis figurának, valamint járműveket alakítanak át az eseményhez méltó módon. A tömeg vidám, éljenez és tapsol, mindenki nagyon jó kedvű. Szabadtéri színpadok is fel vannak állítva, ahol naphosszat különböző programokat láthat a közönség.

 

A bohócok számára ez egy nagyon fontos szakmai találkozó. Voltak olyan „előadások” is, amikor az ottani bohócdoktorok munkájába lehetett betekintést nyerni egy kórházban, valamint hátrányos helyzetű gyermekeknek csináltak előadásokat a rendezvény keretein belül. A négy nap alatt nem sokat pihentünk, egyik helyről mentünk a másikra, sok emberrel megismerkedtünk, akikkel nagyon jó kapcsolatokat alakítottunk ki. Emberileg és szakmailag is hatalmas élmény volt. Nagyszerű volt ennyire elképesztően nyíltszívű emberektől tanulni.

Szekáry Zsuzsanna

Hirdetés

Cirkuszművészet

A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nyitja az újkori cirkuszművészet jubileumi évét

Az újkori cirkuszművészet megszületésének 250. évfordulóját Európában elsőként a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál köszönti (tovább…)

Tovább olvasom

Cirkuszművészet

Ősszel az oktatásé a főszerep a Fővárosi Nagycirkuszban

Az oktatásé lesz a főszerep ősszel a Fővárosi Nagycirkuszban: az általános iskolásoknak a Lúdas Matyi produkcióval, a középiskolásoknak a Rómeó és Júlia cirkuszra adaptált változatával készülnek – mondta el Fekete Péter, az intézmény igazgatója, a cirkuszművészet megújításáért felelős kormánybiztos az MTI-nek kedden.

Hangsúlyozta, hogy minden előadás után meghívott előadók, köztük egyetemi professzor, író, dramaturg tart előadást Shakespeare-ről és a Rómeó és Júliáról rendhagyó irodalomóra keretében. Az előadást egyébként nyáron a Sziget fesztiválon már bemutatták.

Fekete Péter közlése szerint a klasszikus cirkusz novemberben kapja vissza a porondot a fővárosban, ahol a tavalyi Dima karácsonya című műsorhoz hasonló előadással várják majd a közönséget.

Kiemelte, hogy a nyári fesztiválszezon legrangosabb helyszínein is ott voltak a cirkuszművészek: részt vettek a Pécsi Országos Színházi Találkozó és a kisvárdai színházi fesztivál nyitó és záróünnepségén, cirkuszművészek nyitották a Debreceni Szabadtéri Színpad előadássorozatát, a Szarvasi Szabadtéri Színpadon két előadással szerepeltek, de idén először a székesfehérvári koronázási játékok rendezője is beemelte a cirkuszművészetet a produkcióba, a vizes vb rendezőjéhez hasonlóan. Emellett szinte minden olyan nyári nagy eseményen, fesztiválon is felléptek, amely átszőtte a magyar kulturális életet.

"Nagy boldogság nekem, hogy ennyire jelen vagyunk, hogy a cirkuszművészet szerves részévé vált az előadóművészeti életnek" – fűzte hozzá Fekete Péter, aki arról is beszélt, hogy az asztanai világkiállítás magyar pavilonjának sikeréhez is hozzájárultak az artisták.

Felidézte, hogy a pavilon elnyerte a téma – a jövő energiája – bemutatásáért járó kategória ezüst díját. A magyar pavilon előtt az utolsó héten adtak műsort a magyar cirkuszművészek kazah vendégfellépőkkel kiegészülve. "A zsűri pont akkor érkezett a pavilonhoz, amikor az artistáink szerepeltek, ezért remélem, mi is picit hozzájárultunk a sikerhez, hogy nemcsak a nagyon korrektül megszervezett építményt, nemcsak a szép belső kiállítást, hanem a mi művészeinket is láthatták" – fűzte hozzá.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a Fővárosi Nagycirkusz nagyon jó együttműködést ápol az asztanai cirkusszal, Budapestre is rendszeresen jönnek vendégművészek, tavaly például a Lúdas Matyiban és a karácsonyi műsorban is láthatott kazah népviseletben fellépő artistákat a közönség. Mindezek mellett Fekete Péter idén harmadszor kapott meghívást Közép-Ázsia egyik legnagyobb cirkuszfesztiváljának, az Echo of Asiának zsűrijébe, ahol 14 nemzetközileg elismert cirkusz igazgatója között értékelheti a produkciókat.

Tovább olvasom

Cirkuszművészet

Cirkusz nélkül nincsen kortárs színház!

– de mielőtt félreértenénk, pontosítsuk és egészítsük ki a mondatot: cirkuszművészet nélkül nincsen kortárs színházi fesztivál! Ma fejeződik be a 17. Pécsi Országos Színházi Találkozó és tegnap kezdődött el a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválja, mindkét eseményen fontos szerepet kap(ott) a magyar cirkuszművészet és az artisták.

Az ország és a színházi évad legjelentősebb színházi fesztiválja, a POSZT (a Pécsi Országos Színházi Találkozó, 2017. június 8–17.) programjában több fontos helyen és helyszínen is feltűntek a cirkuszművészet képviselői. A június 8-án, délután öt órakor a fesztivál a Baross Imre Artistaképző Intézet diákjainak előadásával kezdődött. Az artistaképzősök többek között görkorcsolya, hulla-hopp, zsonglőr, lábzsonglőr, drót és akrobatikus számokkal szórakoztatták a közönséget. A több mint hat évtizedes képzőintézmény növendékei a POSZT ünnepélyes megnyitóján is felléptek, majd a belvárosban folytatták a műsort, június 9-én délelőtt 11-től pedig a Bóbita Szabadtéri Színpadon tartottak szemkápráztató előadást.

19025072_1350132928389595_7105247819439081299_o.jpg

A június 17-én, ma este megrendezésre kerülő ünnepélyes díjátadó gála műsorának fellépői közé Szente Vajk rendező beválogatta a tavaly őszi premier óta nagy sikerrel és teltházakkal játszott Lúdas Matyi a cirkuszban című műfajmegújító cirkuszi előadás (Fővárosi Nagycirkusz, rendező: Fekete Péter) egyik szereplőjét is, Sárközi Tamás zsonglőrt.

„A gála rendezője, Szente Vajk a POSZT idei sokszínűségére alapozva azt tette vezérgondolattá, hogy a színház ezer irányból érkezik, ezerféle módon ölt testet, megannyi műfajban, a benne élő művészek mégis egy nyelvet beszélnek. A színház nyelvét.” – áll a gálaműsor ajánlójában, és ez az az elv, mely szerint egy fiatal tehetséges zsonglőrnek helye és szerepe van a műsor többi, más-más előadóművészeti területekről érkező neves fellépője – Lovas Rozi (Radnóti Színház), Dobó Enikő (Kecskeméti Katona József Színház), Molnár Nikolett (Szolnoki Szigligeti Színház), a Budapesti Operettszínház művészei, Fehér Tibor (Nemzeti Színház), Dankó István (Katona József Színház), Járai Máté (Győri Nemzeti Színház), Orosz Ákos (Vígszínház) és a VOISINGERS Produkció – között.

A POSZT-hoz hasonlóan a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiváljának (2017. június 16–24.) programját is a cirkuszművészet foglalja egyfajta keretbe. A rangos országos fesztivál nyitóestéjén, június 16-án pénteken este kilenc órától a Sátorszínházban William Shakespeare örökérvényű szerelmi tragédiájának cirkuszi eszközökkel történő újraértelmezését, a Romeo & Julia című darabot mutatták be a Baross Imre Artistaképző Intézet növendékei. A közel egyórás előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffiakörnyezetbe áthelyezett örökérvényű történetet: „A korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában. Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze öt napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket.”

A kisvárdai fesztivál záróünnepségén ismét feltűnik a cirkuszművészet: a június 24-én, este nyolc órakor kezdődő díjátadó gálaműsor programjában – már-már kihagyhatatlan összetevőként – szintén közreműködnek a Fővárosi Nagycirkusz művészei.

Tovább olvasom
Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű