„Ennek az előadásnak briliánsnak kell lenni”

Marica grófnő – Kálmán Imre legendás operettje Kecskeméten

Magasra tette a mércét a kecskeméti teátrum: minden idők egyik legtöbbet játszott, méltán világhírű operettjével kezdte az új évadot a társulat. Kálmán Imre Marica grófnőjét ismerik Párizstól Moszkváig és Tokiótól Bécsig. De vajon milyen lett a kecskeméti előadás? – erről kérdeztük Károly Katit, a Kecskeméti Katona József Színház zenei vezetőjét.

-Lehet még újat mondani a nézőknek a Marica grófnőről?
– Azt gondolom, hogy igen, és a kulcs éppen a darab népszerűségében rejlik. Ugyanis az idők folyamán, a rengeteg előadásnak köszönhetően, egy sor olyan megszokás alakult ki a darab zenei játékmódjában, amely eltér a szerző eredeti szándékától. Nagy Viktor rendezővel, valamint Drucker Péter és Látó Richárd karmesterekkel úgy döntöttünk, megpróbálunk a Marica grófnőre úgy tekinteni, mint egy számunkra ismeretlen operettre. Szerencsére Kálmán Imre bőséges jegyzetekkel látta el a kottákat, tehát minden információ a rendelkezésünkre áll az alkotó eredeti elképzeléseiről.

-Finomságokról, árnyalatnyi különbségekről van szó, amelyeket elsősorban a szakemberek értékelnek, vagy a közönség számára is nyilvánvaló lesz, hogy a kecskeméti Marica grófnő más, mint az eddig hallottak?
– Mivel a nézők többsége nem ismer tucatnyi Marica grófnő rendezést, számukra valószínűleg nem lesz szembetűnő a különbség. „Csak” annyit vesznek észre, hogy ez egy remek előadás.

-Milyen volt a próbafolyamat?
– A színészek számára az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy az éneklést, a táncot és a prózát megfelelően összehangolják. Nagyon komoly koncentrációt igényel, hogy jól osszák be az energiájukat, és mindenben tudásuk legjavát mutassák. Az operettet szokás könnyű műfajnak nevezni, de valójában nagyon is nehéz. Hiszen mindent jól kell csinálni, ráadásul könnyedén, magától értetődő természetességgel. Ez egy olyan mű esetében, amelyben a főszereplőknek operaénekesi szintű feladatot kell megoldani, nagyon komoly teljesítmény.

-Annál is inkább, mivel a Marica grófnő szinte minden dala óriási sláger. Könnyű csalódást okozni.
– Ennek az előadásnak briliánsnak kell lenni ahhoz, hogy élvezzék a nézők.

-És briliáns lett?
– Nagyon remélem! Sokat dolgoztunk érte.

-Az évad további részében milyen zenés előadások következnek?
– A Marica grófnő bemutatója után másfél héttel, október 9-én tartottuk mesemusicalünk, a Lúdas Matyi premierjét. Igazi családi előadás, amelyet gyerekeknek és szüleiknek is ajánlunk. Nagyon izgalmas bemutató következik november közepén: Cseke Péter rendezésében láthatja a közönség Peter Buckman Most mindenki együtt! című darabját, amely egy rézfúvós együttesről szól. Az előadás érdekessége, hogy mind a 14 közreműködő színész kezében lesz egy-egy rézfúvós hangszer.

-Kellék? Vagy rendeltetésszerűen használják is őket?
– Ez legyen meglepetés… Az évad zenés előadásaira visszatérve, decemberben folytatjuk a Zenél az erkély sorozatunkat: idén Rossini Hamupipőke című operáját mutatjuk be Hamucipőcske címmel, kicsit rövidítve, a balett-kar közreműködésével, gyerekek számára is élvezhető módon, remélve, hogy a tavalyi Varázslatos fuvolához hasonlóan, idén is sok felnőtt lesz kíváncsi az operaelőadásra. Az évad zenés előadásai kapcsán a bőség zavarával küzdök, hiszen a zene sok prózai darabban is jelen lesz. Példaként említhetem Bíró Kriszta nőNyugat című darabját vagy az első kamaraszínházi bemutatónkat, a Déry Tibor levelezése alapján Réczei Tamás által írt Szerelem című színpadi fantáziát, amelyhez barokk jellegű áriákat írt Drucker Péter, s amelyet én fogok énekelni.

-Eredetileg énekesként kezdte a pályáját, s most zenei vezetőként egyik feladata, hogy betanítsa a produkciók zenei anyagát. Ha úgy alakulna, bármelyik női szereplő helyére be tudna ugrani?
– Elvileg igen, hiszen ismerem mindenkinek a szerepét. De erre még nem volt példa, és remélem, nem is lesz rá szükség.

-A teátrum zenei vezetője számára komoly elismerés, ha a színházában sok a zenés produkció, sőt, a prózai darabok egy része is zenéssé válik.
-Remélem, hogy katalizátor lehetek ebben a folyamatban, hiszen nagyon jó és fontos, hogy a zene mindenhol jelen legyen. Éppen úgy, ahogy az életünkben.

Rákász Judit