Emmi: kiszámítható helyzet és felelősségi viszony jön létre a színházak fenntartásában


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint átlátható működési modellt, “kristálytiszta, kiszámítható” helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt az Országgyűlés előtt lévő kulturális törvényjavaslat a színházak fenntartásában.

A tárca az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) fenntartásban kívánják-e működtetni. Ez teljesen tiszta helyzetet teremt: a színház működéséért a fenntartó a felelős – szögezte le az Emmi.

Mint ismertették, önkormányzati színház önkormányzati pénzből, állami színház állami pénzből, vegyes fenntartású színház állami és önkormányzati forrásból fog működni.

A kommünikében egyúttal az Emmi határozott álláspontjának nevezte, hogy “a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül”.

Álláspontjuk szerint “az ellenzék hangulatkeltése a szokásos álhírgyártásra épül”. A minisztréium hazugságnak minősítette, hogy meg kell szűnniük fővárosi színházaknak. A főváros, ha akar, teljesen önállóan működtethet saját színházakat, annak minden fenntartói jogával együtt. Fővárosi tulajdonban lévő színház csak akkor szűnne meg, ha a fővárosi közgyűlés úgy dönt, hogy nem kívánja tovább működtetni – részletezték.

A központi költségvetés “eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő” támogatást nyújtott a kulturális intézményeknek, különösen a színházaknak – áll a közleményben.

Hangsúlyozták: a most benyújtott kulturális törvényjavaslat célja, hogy a közpénzeket átláthatóan használják fel, és ahhoz teljesen világos felelősségi viszonyok társuljanak. “Önmagában az is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban” – indokolt a tárca.

Kitértek arra is, hogy a mostani javaslat “semmilyen módon nem változtat” az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain. Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja. Amennyiben az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő.

Ebben az esetben a közös működtetésről 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. A vegyes működtetés keretében az állam kiszámíthatóbb módon, tervezhetően nyújt támogatást és biztosítja a színház munkatársainak bérfejlesztését – közölte az Emmi.

Az állami és vegyes fenntartású színházak, “ahogy eddig, ezután is kiszámítható pénzügyi támogatásokra számíthatnak”, amelyet megállapodásban rögzítenek majd. Ez garanciát ad a vegyes működtetésű színházak művészeti szabadságára is – fűzték hozzá.

A tárca rögzítette azt is, hogy az állami fenntartású színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. “Tehát egy, a fővárosi önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő” – olvasható a tájékoztatóban.

Emlékeztettek rá: a minisztérium már előzetesen nyilatkozott arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) sem szűnik meg.

Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására. Az önkormányzati fenntartású színházak és az évek óta növekvő számú független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatás folyamatosan nő – hívták fel a figyelmet.

Egyúttal közölték: a napokban átutalják a fővárosi színházak számára az előadóművészeti többlettámogatás harmadik részletét, mintegy 1,2 milliárd forintot.

“A tavalyi évhez képest a fővárosi színházak az állami támogatáson felül összesen 526 millió forinttal kaptak nagyobb összegű előadóművészeti többlettámogatást, a többnyire vidéki nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak pedig 20 százalékkal magasabb forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből” – írta a minisztérium.

A Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló előterjesztést tárgyalta a törvényalkotási bizottság

Nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), nem a kultúráért felelős miniszter nevezi ki a jövőben a színházigazgatókat és nem veszik el a forrásokat a független művészektől – jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfői ülésén, ahol a kivételes eljárásban tárgyalt kulturális törvénycsomagot vették napirendre.

Fekete Péter az NKA-t a kulturális élet egyik legerősebb sarokkövének nevezte, amelynek célja a független előadóművészek támogatása. Mint mondta, bezárása még gondolatként sem merült fel, azt pedig a Magyar Művészeti Akadémia vezetője kérte, hogy a forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre.

Kijelentette azt is: a kultúrstratégiai intézményekről több tucatszor tárgyalt a tárca a szakmai szervezetekkel, amelyek kérték egy-egy csúcsintézmény meghatározását. Minden szakágból a legerősebb intézményt emelték ki – fűzte hozzá.

Az államtitkár a társasági adókedvezmények rendszerének módosításáról szólva az épített örökség megőrzését a kultúra sarkalatos pontjának nevezte. Cáfolta, hogy az államilag támogatott színházi vezetők kinevezésénél vétójoga lenne a miniszternek a jövőben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a múzeumok esetében ugyanakkor ez a gyakorlat él és az ellen még senki sem tiltakozott.

Leszögezte ugyanakkor: ha az állam jelentős támogatást ad egy intézmény fenntartásához, akkor kontrollt is gyakorolnia kell felette. Szerinte számos vidéki önkormányzat “farol ki” az intézmények fenntartásából, így ezek vezetői kérték a felelősségi körök tisztázását.

A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) többekkel együtt a kivételes eljárás alkalmazásának szükségességét vitatta, emellett károsnak ítélte az előterjesztést, így annak visszavonását kérte. Szerinte a kijelölt kultúrstratégiai intézmények nem az egész kultúrát jelentik, a TAO-módosítás pedig lehetővé teszi, hogy műemlék-felújításra hivatkozva vonjanak ki forrásokat. Úgy ítélte meg, hogy a szakminiszter vétójogot kap az intézményvezetők kinevezésében.

Hende Csaba fideszes elnök cáfolta, hogy vétójogot kapna a tárcavezető. Azt mondta: együttműködési kényszer alakul ki, amelyet a támogatás és annak felhasználásának ellenőrzése biztosítása indokol. Azt mondta: a közös működtetést az önkormányzat kezdeményezheti, így annak részletes szabályairól meg kell állapodni.

Bajkai István fideszes alelnök kijelentette: a TAO-forrásfelhasználás kiterjesztését pozitívan értékelte.

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint is vétójog az, ha a miniszternek egyetértési joga van kinevezéskor. Úgy ítélte meg, az intézmények azért szorulnak állami támogatásra, mert számos forrást elvettek az önkormányzatoktól.

Varga László szocialista alelnök szerint azért nyúlnak bele a kulturális intézmények irányításába, mert októberben a kormányoldal számos helyen veszített az önkormányzati választáson. Több fronton is át akarják rendezni az állami támogatások körét, most a kultúra van soron – vélekedett.

Frakciótársa, Szakács László arra várt választ, mekkora bevételkiesést jelent majd az államnak a TAO-rendszer átalakítása.

A hétfőn benyújtott, és várhatóan szerdán szavazásra kerülő javaslat meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. A kormány előterjesztése létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amely szakmai alapot adna a kulturális ágazat stratégiai irányításához. Kimondja azt is, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

A javaslat módosítja az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt is. Eszerint az önkormányzat kérheti a kormánytól egy intézmény közös működtetését.