ELMENT A MOSOLYT SÍRÓ CSEPÜRÁGÓ

Kisfalussy Bálint (Ipp, 1939. október 6. – 2015. november 23.)

Kisfalussy Bálint többszörösen is földim. Szülőfaluja, a szilágysági Ipp szomszédságában töltöttem gyermekkoromban a nyarakat édesanyám szülőfalujában, Zoványon.  Az én szülővárosom, Szatmárnémeti színházában volt 25 évig színész, népszerű, legendás alakja az erdélyi színjátszásnak. Büszke vagyok rá, hogy ő is számon tartott engem, amikor meghívott 2004-ben a budapesti Új Színházba a 65. születésnapján tartott gálaestjére, amit ő maga rendezett, szervezett és a nézőtéren az ő meghívottai ültek. Ezen az esten „bemutatkozott”, felidézte életének fontos eseményeit és színházi „félrelépéseit”. Akkor így búcsúzott: „Hát ez volnék, jóemberek! Az, aki ma este szerette volna belopni a szívekbe a szelíd mosolygást, a lélek derűjét, a hitet! Mert csak így, csakis így lehet értelme annak, hogy valaki negyvenhat év alatt eljátszott szerepei mellett lélekvidító szakmai félrelépéseit is fontosnak tartja, hogy valaki a színház, a hivatás, a szolgálat igényei szerint nem restell színházi MIKORMI lenni, hol színész, hol portás, hol dalszöveg író, hol táncdalénekes, hol rendező, hol büszke apa, hol pedig félszínész…”

Kisfalussy Bálint nyughatatlan, szenvedélyes ember és sokoldalú tehetség volt, „mosolyt síró csepürágó”, aki szóval, zenével, játékkal szolgálta anyanyelvét, közönségét. Édesapja kívánsága szerint 1956 és 58 között elvégzett két évet a Kolozsvári Református Teológián, aztán saját vágyát valóra váltva a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola szerzett színész diplomát 1962-ben. A főiskola elvégzése után a szatmárnémeti Északi Színházhoz szerződött. Bár foglalkoztatott színész volt, „nyüzsgés-igényét” kielégítendő elkezdett zenélni, táncdalokat írni, azokat elénekelte először a kolozsvári rádióban, majd az éppen induló bukaresti televízió magyar adásában és hirtelen nyakába szakadt az országos népszerűség.  Hamarosan országosan kedvelt táncdalénekes lett, megjelent hat nagylemeze, köztük az egyik az első romániai magyar sztereo-nagylemez. Én is rongyosra hallgattam a kamaszkoromban Kisfalussy Bálint lemezét! A székelyudvarhelyi Siculus magyar táncdalfesztiválon egyszer a szerzemény-nagydíjat, egyszer az előadói közönség díjat, máskor a legjobb dalszövegnek járó díjat kapta meg, hiszen zeneszerző, dalszövegíró és előadó volt egyszemélyben. Közben a színházban is játszott mindenben, amiben szükség volt rá, drámában, vígjátékban, írt és rendezett kabarét, és több darabból zenés vígjátékot varázsolt. A hetvenes évek Romániájában a színház repertoárjának 70%-a romániai szerző műve kellett legyen, így aztán ő hazai szerző lévén zenét és dalokat írt több darabhoz: Marc Camoletti Leszállás Párizsban, Gárdonyi Géza Ida regénye, Karácsony Benő Rút kis kacsa, Méhes György Mi, férfiak, Carlo Goldoni Szmirnai komédiások. Ezek aztán nagyon népszerűek lettek, 50-100 előadást is megértek, a legendás Rút kis kacsa című zenés vígjátékot 182-szer játszotta a szatmári társulat! 1987-ben családjával Magyarországra költözött, a szatmári színház deszkáin eljátszott több mint száz száz szerep eljátszása után a lett Magyarországon „kezdő színész” – mondogatta. De nem siránkozott,  vállalt szerepet rádió- és tévéműsorokban, TV-filmekben, sorozatokban, szinkronizált, majd az Új Színház alakulásakor lett társulati tag, innen ment nyugdíjba 2009-ben. Az anyaországba se jött üres kézzel, Kapofáncs címmel könyvet írt szilágysági gyermekkoráról „mesehangulattal”. Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét a magyarországi olvasónak: „Ha belépsz valakinek a házába, ajándékot is illik vinni: otthoni búboskemencében pirult hamuban sült pogácsa illatát, madárlátta adjonistent teszünk vendégváró asztalotokra. Elsorolom, mint annak idején a tágra nyílt kíváncsiságú porontyaimnak, hogy hogy volt, amikor én kicsi fiú voltam. Fogjátok kézen botladozó szavaimat, vezessétek hajlékotokba, fogadjátok szívetekbe, mint messziről jött kedves vendéget. Ízlelgessétek, szeressétek e szavakat, szülőföldem hírvivőit.”

Kisfalussy Bálint 76 évesen méltósággal viselt hosszú betegség után az égi társulathoz szerződött.

Kisfalussy Bálint hamvait 2015. december 11-én, 11-órakor helyezik végső nyughelyére a budafoki temetőben, 1222 Budapest, Temető u. 12.

Kulcsár Edit