Egy előadás születése – színről színre

Werk-könyv Az ember tragédiája szegedi előadásáról

Másfél évszázada született Az ember tragédiája. 1859-ben fejezte be Madách Imre a munkát. A kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először a „nagy mű” nyomtatásban. Az 1931-ben alapított Szegedi Szabadtéri Játékok története során a legtöbbet előadott mű a Tragédia volt, amelyet utoljára 2001-ben játszottak az impozáns Dóm téren.

Mivel lehetne méltóbban ünnepelni egy remekmű másfél évszázadát, mint az előadásával. 2011. július 1-jén és 2-án közel nyolcezer ember látta Madách „emberiségkölteményét”. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte. Ádámot Rátóti Zoltán, Évát Ónodi Eszter alakította, Trill Zsolt volt Lucifer, aki Vidnyánszky két korábbi Tragédia-rendezésében (Beregszász, 1999, Zsámbék, 2008) is ezt a szerepet játszotta. A nyolcezer ember egy átlagos vidéki színházat véve úgy tizenöt előadásnyi közönség, ami nem kevés. Ám mégiscsak tény: mindössze kétszer volt látható ez a Tragédia. S e két előadás is éppoly sok munkával készült, mintha tizenötször vagy még többször adták volna elő.

Ezért is született meg egy könyv ötlete. Azt gondoltuk, hogy érdemes az előadás születését az indulás pillanatától a megvalósulás ünnepéig, az első olvasópróbától a színpadról elhangzó, nevezetes utolsó szavakig végigkövetni – egy könyv lapjain. Így azok is képet kaphatnak erről az élményről, akik nem láthatták az előadást. Akik pedig látták, megtudhatják, hogyan készült az előadás. Ezért fotózta Bócsi Krisztián a próbákat és az előadást. Bérczes László a próbák idején ezért beszélgetett a színészekkel szerepről, színházról: az életről. Vidnyánszky Attila ezért elevenítette fel írásában a tizenkét éves alkotói folyamat – három Tragédia-rendezés – szellemi útjának főbb állomásait, gondolatait. Hogy az ötletből valóság legyen, a Helikon Kiadó elkötelezettségének köszönhető.

A Tragédiában – Trill Zsolt szavaival – „az élet zeng fel a maga végtelen összetettségében”. A werk-könyv szerzői ennek létrejöttét kívánták megragadni, dokumentálni, megőrizni. Szóval és képpel. Színről színre.

 

Kornya István

a kötet szerkesztője

 

Fotó: Bócsi Krisztián