Maradjunk kapcsolatban!

Évadmustra

Dér András Indexe


A szivárgó pályázat

 

Ámulatba ejtő tényt közölt az Index Junior Príma díjas színházpolitikai hírlapírója. Szombathely város közgyűlése, Dér András nem kívánatosan kiszivárgó pályázata miatt, olvasatlanul vetette el a jelenlegi igazgató, Jordán Tamás dolgozatát, és új pályázatot ír ki a Weöres Sándor Színház megüresedő vezetői posztjára.

 

vitez_mihaly.jpg

Székely Csaba: Vitéz Mihály – rendező: Béres Attila (2015)

 

A korán kelő, de lassan ébredő emberek reggeli naivitásával azt hittem először, hogy a „kiszivárgó” pályázatról beszélő tudósító vírusos hörghuruttal nyomta az ágyat otthon, amikor az iskolában a műveltető szerkezetet tanították, s vétlen tudatlanságból alkalmazza a visszaható-cselekvő formulát az itt szükséges, kiszivárogtatás helyett. (Hacsak nem trehányul ledugaszolt palackpályázatról van szó, amit ráadásul sziklához is csaptak párszor a háborgó óceán hullámai.) Aztán, némi frissen szippantott, pollenszegény levegőtől fényre szökkent az elmém. Rájöttem, nincs itt hörghurut-szövődményes analfabétaság a juniori részről: príma csintalanság van, a vakbizalmú lapszerkesztő mókás megvezetése. Abból ugyanis, ha nem öntevékenyen szivárog a pályázat, hanem szivárogtatják, kriminalisztikai oknyomozásnak kellene következnie. Ki a kiszivárogtató? Történt-e feljelentés? Mi lehetett az indíték? Magányos szivárogtatóval van-e dolgunk, vagy állhatott esetleg mögötte valaki? Klikkérdekű a motiváció, vagy politikai?

 

der_andras.jpg

Dér András filmrendező


A birodalmi múltú Németország és a szovjet proletárdiktatúra demokráciaképének hagyományából sarjadt közfelfogásunkban, mi helye volna az olyan politikai következtetésnek, amely az oknyomozói kérdéseken alapszik, és esetleg szövevényesebb, sokrétűbb annál a gyümölcspiaci kofafilozófiánál, miszerint a bőséges almatermésről is a politika tehet, mert Orbán Viktor rendelte meg a meteorológiát. Az Index Jordán-oldalán, a riporteri kérdések ebbe az irányba terelték a Nemzet Színészeit. Sajnos, nem nehéz elhitetni velük, hogy ők nem egyszerűen a legidősebbek legképességesebbjei, az Isten kegyelméből épnek megmaradt szép korúak, hanem egy különleges státusú, hatóságerejű köztestület, amely kulturális-közigazgatási ügyekben akceptálandó állásfoglalásokra hivatott. És történik az izzításuk pusztán azért, hogy legyen alkalom világgá kürtölni a duzzogásukat.

 

hangyaboly2_kmet.jpg

Kaffka Margit: Hangyaboly – rendező: Dér András (Kecskeméti Katona József Színház, 2012)


A duzzogásra való hajlam olyan arányban növekszik, amilyenben opálosodik az emlékezet. Mintha elfelejtették volna, hogy a szakirányú felsőfokú végzettséggel nem, csak középiskolai érettségivel rendelkező Jordán csuklóból kiütötte hajdan, a Nemzeti Színház vezetői posztjáért együtt pályázó Vidnyánszky Attilát és Horváth Csabát. Aztán, valamiért úgy tűnhet sokaknak, mintha Szombathelyen Jordán Tamással kezdődnék a színházi időszámítás. Hivatkozhatunk Kereszturiné Pintér Mária: A Szombathelyi Nemzeti Színház története – műsorának repertóriuma bibliográfiával 1880-1907. c. munkájára, de hagyjuk a régmúltat: nem kristálytiszta a teremtésképlet a legfrissebb fejezetre vonatkozóan sem. Jordán ugyanis nem rögtön teremtett: kezdetben kitúrt. A Weöres Sándor Színház létrehozását megelőzően két intézmény is folytatott befogadó-színházi tevékenységet a városban, a lakosság és a szocialista városvezetés elégedettségére. A szocialista (kulturális) kormányzat azonban nem szándékozott Jordán Nemzeti-igazgatói kinevezését (2003-tól 2008. június 30-ig) újabb öt éves ciklusra meghosszabbítani. Az elvtársias hangnemű lelépés feltétele az volt, hogy a távozó direktor társulatos színházat alapíthasson a kedvenc városában. Ehhez, a kormányzattól százhúszmillió forint stafírung érkezett Szombathelyre. A befogadó színházat pártolók vesztettek, a Weöres Színház létrehozását ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg a közgyűlés. Radnóti Zsuzsa dramaturg (Csurka István és mások „felfedezője”) találó szavával: Einstand.

 

jordan_tamas.jpg

Jordán Tamás 

 

Társulatos színházi pályám kezdetén, valamikor 1981-82 magasságában, rendezett Kecskeméten Anatolij Vasziljevics Novikov, a Szimferopoli Akadémiai Orosz Színház igazgatója. Szigorú tekintetű, vodkahagyott ember volt, tehetséggel és hatalmas összpontosítással dolgozott, a próbaszünetekben azonban interurbán vonalat kért, hogy hazatelefonálhasson. A színháza új, második termének felszerelését vezényelte. Később építtetett további ötöt, így – nyolcvankilenc évesen – egy hét termes gigaszínház direktora volt, 1972-től 2017. januárjáig, amíg meg nem halt. Novikov példájával azt akarom jelezni, hogy Jordán Tamás Szombathelyen, vagy Balázs Péter Szolnokon, a maguk hetvennégy évével, szinte tacskók a pályán. Nem az életkor számít, hanem az egészség, a lendület, a kreativitás, és a készség a megújulásra. Az ön-erőállapot perspektivikus felmérése személyes képesség dolga. Marton László a Vígszínházban egyszer csak elkezdte Eszenyi Enikőt tanítgatni az irányítás fortélyaira, nemrégiben pedig Bálint András cselekedett hasonlóképpen Kováts Adéllal, a Radnótiban. Jordán nem nevezte meg az önkormányzatnak (vagy a környezetének) a munkája lehetséges folytatóját – nyilván kirobbanó erőben lévőnek érzi magát. Ezt más, érezheti másként is, viszont az ellenvéleményt idejében ki kellene mondani. Az Előadó-művészeti törvény nem írja elő, de a pályáztatást jóval megelőzően, illenék elvégezni a színház teljes körű átvilágítását, és a város közvélemény-formáló személyeinek állást foglalniuk arról, hogy van-e szükség valamilyen (strukturális, tartalmi, formanyelvi vagy személyi) változtatásra. Az eddigiek folytatása lehetőségének eleve kizárása tiszta helyzet elé állítaná a társulat tagjait, kereshetnének maguknak új helyet, vagy felkészülhetnének az alkalmazkodásra egy jövőbeni, más koncepcióhoz. Tiszta helyzet esetén, Dér Andrásnak sem kellett volna a pályázata tartalmát titkosítania. A megkéső tájékoztatás súlyos konfliktusok eredője. (Kérdés persze, hogy a négyévente átalakuló önkormányzatoknak honnan lenne rutinjuk az egyetlen színházuk öt évadonként esedékes tisztújításának lebonyolításában: nem hangulatjeleket kellene küldözgetni vidékre, hanem elfogulatlan szakmai tanácsokat.)


Emlékeztetek, Jordán ciklushosszabbításáról már nem a szocialista, hanem a fideszes többségű testület határozott annak idején. Nem kizárt, hogy nekivághatott volna most a harmadiknak is, ha végbemennek szabályszerűen a meghallgatások, s a szakmai érvek döntenek. Valaki azonban nem bízott a becsületben, ezért becstelen trükkhöz folyamodott. Azt gondolom, az önkormányzat elemi kötelessége, hogy ismeretlen tettes ellen – hivatalból – feljelentést tegyen!

 

 

Hirdetés

Évadmustra

Arat a Charley nénje Szatmáron is

Egy príma Don

Minden feltörekvő nemzedék alanyi joga, hogy a színházi formanyelv megújításában saját zsákutcája legyen. Vége csak a végtelennek nincs. Ha a zsákutcákat nem korosztályoknak nyitnák, nem lenne a színház egyetemes fejlődése folytonos. A formabontásból való kibontakozás egyik lehetősége a vakmerő visszatekintés, a brutális retró. A Charley nénje ilyen.

Az operett ekézése ősi foglalkozás. Művelői többnyire merő irigységből szántják fel a harmóniavágyó publikum lelkét. Hatalmas területet kellene megművelniük, eleddig nem is boldogultak vele. Az irigységet az ekefajtáinak sokfélesége jellemzi. Lehet azt hirdetni például, hogy az osztrák-magyar operett Kálmán Imrével született, virágzott és porladt el. Kivesztek a nagy dramaturgiai gépezet működtetésére alkalmas, leleményes librettisták, de nincsenek már olyan zeneszerzők sem, akik egy szerteágazó cselekményű történetet fel tudnának slágerekkel tölteni. Aztán előkerül ugyanarról a Zeneakadémiáról, amelyen Bartók, Kodály és Kálmán tanult, egy Aldobolyi Nagy György nevű klarinétos. Operett színpadra alkalmazza Brandon Thomas háromfelvonásos énekes bohózatát, komponál áriákat, duetteket, tercetteket, kvintetteket, írat hozzájuk dalszövegeket Szenes Ivánnal, s hódító útjára indít egy kacagtató-könnyeztető, örökzöldmezős ekézni valót.

A lányok ugrálnak majd…,  Charley nénje…,  Charley nénje – finálé, Csá-csá-csá-csá-Charley…, Egyenesen észvesztő!,  Ha nincsen autó…, Maga nekem úgy kell, mint a levegő…, Most mi három lányok… és az Orchideák. Szatmárnémetiben hat zenész összmunkája elegendő ahhoz, hogy az első taktusok működésbe hozzák a közönség szövegemlékezetét, feltöltsék a könnyzacskókat, s a refrénekhez szinte már ne is kelljenek a színpadi szereplők. A nyolc sláger slágervolta a szereposztás alapja. Manfrédi Annamária zenei vezetőként és karmesterként ügyeli a hangzásvilágot. Jótét közreműködésével, a Harag György Társulat színészei a nehéz pillanatokban sem ismerik a kiénekelhetetlent: hol a dallam hajlik a hangalkatukhoz, hol dallamkövetően rábeszélik a szöveget a zenére. Alapjaiban azonban mindenki biztosan, szeretnivalóan énekel. Ahhoz, hogy ez így lehessen, a produkció menedzsmentje bátran, és helyeselhetően, lemondott a szerepek életkorhű kiosztásáról, a diákok és felmenőik között nincs meg az emberöltőnyi korkülönbség. Az élethosszig tanulás csak nálunk újdonság. Oxfordban lehetett valaki véndiák már a bohózat megszületése idején is, most pedig éppen, hogy igen. Különösen akkor, ha a színész temperamentumos, szerelmesen pulzáló és akrobatikus. Mert miről is szól a darab?

Charley és barátja, Jack beleszeretnek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik.

A szerelemvalló expozíciós tételekre az első elágazási jel akkor következik, amikor színre lép Nagy Orbán mint Brasett, az arisztokratikus szolga, leheletfinom iróniával fogadva gazdái urizálását. Különös figyelemmel van a csöppet sem úrias, közönségesen pezsgőt tolvajló, Lord Frank Babberley, oxfordi diák iránt, akinek hamarosan – mintegy vezeklésképpen a tettéért – női ruhákat kell öltenie, hogy eljátssza az első vizitvacsorán Charley nénje szerepét. Nagy Csongor Zsolt masszív bariton özvegy; Brazíliában, a majmok hazájában bizonyára ilyenné özvegyülnek az Európából oda férjesedő nők, főképpen a szigetországiak. Az előző század elején, a Magyar Színházban Csortos Gyula volt a címszereplő. Szoknyát, fűzőt, kékszalagos női bugyogót viselt. „A merész s egyben eredeti ötletet a szerző ízlésesen, épp annyi elmésséggel, mint tudással viszi diadalra” – jegyezte fel a kor jeles színi krónikása, Kosztolányi Dezső. Bessenyei István, a szatmári vaudeville rendezője sem kevésbé mértékletes a humor és az érzelmek adagolásában, ám az adott szituáció kínálkozó komikumforrásai közül egy másikat választ: színpadán az ál-néni minden kecses mozdulata árulkodóan tramplinak van mutatva: a csaló diáktársak kétségbeesetten igyekeznek leplezni a mámi kitüremkedő férfiasságát, teljesen fölöslegesen: Spittigue hozományreménye és a lányok szerelmes vágyakozása álomba ringat minden gyanút: az epekedőknek a vakság elemi érdekük.

A színrevitel másik erénye, hogy tartózkodik, és távol tart minden színészt az elhamarkodottságtól. Aldobolyi professzionális zenedramaturg. Az első jelenetekben Péter Attila Zsolt (Jack Topplebee, oxfordi diák) és Gaál Gyula (Charley Wykeham, oxfordi diák) ingatag lelkű szerelmesként téblábolnak a színpadon: lenn van az előadás, amiként a hősök is, maguk alatt. Fordulat a haditerv végrehajtására szövetkezés tercettje, roppant erős mozgáskísérettel. A koreográfusok, Bordás Attila és Gabriela Tănase kihasználják a színészek összes tánc- és akrobatikus képességét, precízen beosztják energiájukat, s megadják az énekes tánchoz elengedhetetlen légzésszüneteket. Ami közben fergeteges az iram a szerep szerinti ifjak számára, azonközben dallamhoz igazodóan lágyak a mozdulatok ott, ahol nincs helye a vehemenciának.

Ilyenek az egymástól elsodródott szerelmesek találkozásai. Ellenpontosan szimmetrikus szerkezetű a cselekmény. Négyen helyben szerelmesek, négyük számára az emlékeket megszépítő messzeség válik igaz-gyönyörű valósággá. Az előzőeket a közelgő elutazás rémíti, majd sarkallja tettre, az utóbbiak a messzi Indiából és Brazíliából térnek vissza a szigetországi révbe. A képletet követi le a koreográfia, s a rendezői instrukció. Rappert-Vencz Gábor (Sir Francis Topplebee, nyugalmazott indiai ezredes), akinek van szerencséje kikosaraztatni az ál-néni által, majd még nagyobb szerencséje, előtalálni a régmúltból a valaha volt legigazibb szerelmét – a vaudeville legösszetettebb, szinte drámai szerepét játssza. Ugyanez mondható el Bogár Barbara munkájáról, akinek lépésről-lépésre, apró jelenként kell felismernie a női maskarába öltözött férfiban a szíve vágyottját, párhuzamosan rezegtetve a kétség és a reménykedés húrjait. László Zita Donna Lucia d’Alvadorez, a Charley nénje. Övé a leghálásabb feladat: szerelmi beteljesüléseket és gazdagságot hoz a történet szerint, személyesen pedig olyan szerepet játszhat el fiatalon, amelyet szinte mindnyájan a szép korú Tolnay Klári alakjához kötünk. Ellenpontja, illetve Brasett, szolga párja Diószegi Attila (Stephen Spittigue, oxfordi ügyvéd): pökhendi, pénzsóvár, esetleg pedofil – egy mámorfürdős darabban nem egykönnyű boldogságot osztani neki is.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata beírt egy új lapot a Charley nénje Aldobolyi-korszakának diadalkódexébe.

Képek: Czinzel László

Tovább olvasom

Évadmustra

Hedda Gabler – Marosvásárhely

Katonavér és hangyavirtus

Egy tábornok árvája lepuffantja önmagát. Örökölte a katonagént, az egyebekben lelki és vagyoni hozomány nélküli asszony. A katonagén probléma. Háborúra néha csak azért van szüksége az államnak, hogy a garázdalelkű férfitagjaitól megszabaduljon alkalmilag a társadalom, s a békevágyók a hátországban nyugton élhessenek. Háború éppen nincs, Hedda nem lehet amazon, ezért nyit a nappalijukban pszichikai belháborút, s lesz annak eltökélt mártírja.

(tovább…)

Tovább olvasom

Évadmustra

Zeck&Hrabal Színmanufaktúra

Téri Sándor rendezése a Csokonai Színházban

Mi kavaroghatott a hitvesem menyasszonyfejében rólam, a legénybúcsúm sújtotta lakást takarítva, a reménybeli esküvőnk napján? – kérdezhette írógépét költőien Bohumil Hrabal, majd belepötyögte a Házimurik c. kisregényébe, amit a témáról évtizedeken át a leghitelesebb forrásból, az asszonya emlékeiből meríthetett, vagy amit onnan sem. (tovább…)

Tovább olvasom

Cirkuszművészet

Pilinszky Egyenes labirintusa a Fővárosi Nagycirkusz stúdióterében

Cirkoratórium

„Abszurd rendezetlenség és mérnökien tudatos szerkesztés egysége: a véletlen uralma, mely vaskövetkezetkezetességű törvények parancsát juttatja érvényre” – fogalmazott Pilinszky Négysorosáról egy méltatlanul kevésszer idézett irodalomprofesszor, Tamás Attila. Ha élne, jelen lett volna a Hegymegi Máté rendezte Egyenes labirintus-bemutatón, s alighanem az önmagát idéző szavakkal tiszteleg.

(tovább…)

Tovább olvasom

Évadmustra

A Tóték Egerben

Bartalaposi capriccio

TÓTÉK PRODUKCIÓ – a történelem cirkuszának artistái lépnek színre Egerben. Vadonatúj világszámokról nem beszélhetünk, hiszen az emlékezetes filmszatírát – Fábri Zoltán rendezésében, Latinovits Zoltánnal Az őrnagy szerepében – 1969-ben kezdték vetíteni a mozik, sőt Örkény Istvánnak, a kisregényéből maga írta tragikomédiáját már 1967-ben bemutatta a Thália Színház, s az óta levehetetlen darabja a színházi repertoároknak országszerte. Szerepbravúrok sorát kínálja.

(tovább…)

Tovább olvasom

Évadmustra

Alice – bölcseleti koncertszínház Sepsiszentgyörgyön

A fekvőkút királynőt álmodik

Királykék kötényrátétes türkiz pendelykosztümben, tintakék térdvédővel és alsóneműben, tavaszkék sportcipővel a lábán, tapod üvegbura-gyerekkora törmelékén egy kamaszlány, majd nővé éretten átfogja maga lőtte, őz-férfitársa derekát, és faképnél hagyja az álmait. Korodi Janka főszereplésével, a sZempöl Offchestra zenéjére Bocsárdi László rendezett maszkos koncert-mesedrámát a Tamási Áron Színházban. (tovább…)

Tovább olvasom
Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű

%d blogger ezt szereti: