Családi szeretetéhség, váratlan vendéggel

Joe Orton fekete komédiája, a Mr. Sloane szórakozik hosszú évek kihagyása után Parti Nagy Lajos friss fordításában és Guelmino Sándor rendezésében került újra magyar színpadra. Négy, a vágyai beteljesüléséért végletekig küzdő, ezért bármire hajlandó emberről szól rengeteg humorral a 70-es évek legelején született angol darab, melyben egy rejtélyes múltú (és szándékú) fiatalember egy egymással viszályban álló család szerelmi hálójának középpontjába kerül. Bíró Krisztával, Dékány Barnabással és Király Attilával beszélgettünk az  Orlai Produkciós Iroda előadásáról,  mely január 11-től látható a Jurányi Házban.

Beszélgetés Bíró Krisztával (Kath)

Dékány Barnabás és Bíró Kriszta

Az előadás rendezője, Guelmino Sándor azt nyilakozta, 15 éve dolgoztatok utoljára együtt az Örkény Színház Piszkavas című előadásában, azóta várta az újabb találkozást veled.

Én is nagyon vágytam egy új közös munkára, régóta terveztük már. Három előadás létrehozásában voltam Sándornál színész sok-sok éve, háromban pedig mint adaptáló-író. Szeretünk együtt dolgozni.

Igen hasonló úton haladhattok most tovább: Joe Orton stílusbeli utódjának tekinthető a Piszkavas szerzője, Martin McDonagh.

Van közöttük hasonlóság, valóban. A kegyetlenségükben, a polgárpukkasztásukban. Szarkasztikus humorba csomagolják a borzalmakat, szinte mindent kikezdenek az úgynevezett polgári társadalom szokásaiban, begyepesedettségeiben. Orton az előfutár, McDonagh az utód.

Mennyire idézitek meg a Mr. Sloane szórakozik című darab eredeti korát és helyszínét: az 1970-es évek legelejének kispolgári londoni, külvárosi világát?

Semennyire. Kifejezetten törekszünk arra, hogy ne lehessen egyetlen évszámhoz sem kötni a történetet, hiszen nem az az érdekes, mikor játszódik, hanem az, hogy mi történik a szereplők között. Négy, a vágyai beteljesüléséért végletekig küzdő, ezért bármire hajlandó embert látunk a színpadon. A darab szereplői közül hárman egy család tagjai: idős apa és két felnőtt gyereke, akik mindketten túl vannak már a negyvenedik életévükön. A negyedik szereplő egy alig húsz éves fiatalember, Mr. Sloane. Mind a négyen majd megvesznek egy jó szóért, egy kis szeretetért, ám szeretetéhségük nem vonzóvá, hanem inkább taszítóvá teszi ezeket a figurákat. Mindannyiuknak megvan a korábbi bűne. Ugyanakkor áldozatok is, hiszen sok szempontból nem tehetnek arról, hogy oda jutottak, ahol tartanak. Ki nem élt, elhazudott vágyaik miatt elképesztő módon képesek harcolni. Mivel a darab részben krimi, ennél többet nem szeretnék elárulni a történetről.

Van szó birtoklásvágyról is közöttük?

Természetesen. Minden szeretetéhségben benne van, mennyire tudjuk vagy akarjuk birtokolni a másikat: „legyél csak az enyém, szeress csak engem, csak én legyek fontos – mert én még soha nem voltam fontos senkinek”. Nyilván kérdés, miként történik mindez. Mint minden jó műnél végtelenül egyszerű az alapséma, ám az teszi egyedivé Ortont, ahogy felépít egy klasszikus történetet, és aztán eljuttatja a teljes őrületig.

Szexuális birtoklási harc is folyik a szereplők között.

Erről sem szeretnék sokkal többet elárulni. Az volna jó, ha előadás közben tárulnának fel a szereplők titkai; vagy, hogy ki mit képvisel, mit szeretne. Sok meglepetés vár a nézőkre, egészen sajátos humorba csomagolva. Rengeteget lehet majd nevetni, miközben a történet finoman szólva sem nevezhető vidámnak.

Bíró Kriszta és Dékány Barnabás

Azt a szegmenst talán felfedhetjük, hogy a karakterednek, Kath-nek kettős a viselkedése a fiúval szemben: pótanyai csókjaival és szexuális ajánlataival egyaránt elhalmozza.

Nagyon érdekes, hogy Orton a családtagoknak csak keresztnevet adott, a negyediknek, a vendégüknek, Mr. Sloane-nak pedig csak vezetéknevet. Kath egy negyvenen túli nő, tele vágyakkal. Különös kapcsolata van a darab összes szereplőjével: az apját úgy kezeli, mintha az egy nyolc éves rakás szerencsétlenség lenne: egyszerre nővér, nevelőnő és gonosz nagynéni felette. A bátyja ugyancsak gyerekként kezeli Kath-et, aki csak behódolhat, engedelmeskedhet neki. Úgy viselkednek, mintha létezne közöttük egy megállapodás evvel kapcsolatban, és mindig meglepődnek, ha valamelyikük nem a játékszabály szerint viselkedik. Sloane húsz évvel fiatalabb a nőnél, gyakorlatilag a fia lehetne. Sajátos a viszonya vele is: egyszerre kezeli őt úgy, mintha a gyereke és szexuális partnere lenne.

A szerep leírása szerint Kath 41 éves, a bátyja folyamatosan szekírozza a kövérsége miatt, műfogsora van. Van külső átalakulásod is az előadásban?

Van, az idő előrehaladtával változik is a megjelenésem. Juhász Nóra készítette a díszletet és a jelmezeket, nagyon szeretek vele dolgozni, megbízom benne. A jelmezeknek alkalmasaknak kell lenniük a mozgásokhoz és az állapotok ábrázolásához is, fontos az időbeli jelentésük. Az első felvonásban tavasz van, amikor a családhoz költözik Mr. Sloane, a második és harmadik felvonás pedig fél évvel később, ősszel játszódik. Sok minden történik a köztes hat hónapban… Mindezt a ruhákban is ki kell fejezni.

Először dolgozol az Orlai Produkciós Irodával, összesodródtál régi és új színészpartnerekkel egyaránt. Milyenek ezek a találkozások?

Tiborral immár sok éve nagyon jó kapcsolatban vagyunk, eddig úgy alakult, hogy közös munkánk még nem volt. Szabadon hagy bennünket, a csapatunkat dolgozni, és ez ideális. Gazsó Györggyel együtt voltunk társulati tagok Szolnokon, immár negyedik alkalommal játszunk szülő-gyerek párost. Király Attilával együtt jártunk a főiskolára, rengeteget dolgoztunk együtt, nagyon érdekes ismét találkoznunk. A Mr. Sloane-ot megformáló Dékány Barnabással eddig még nem vettem részt közös munkában, nagyon örülök a mostani alkalomnak. Megejtően jó vele dolgozni, bátor, szabad, ugyanakkor hihetetlenül koncentrált is. Maximálisan megbízom benne, nem volt nehéz megszereznie a szimpátiámat és a bizalmamat. Remélem, nem az utolsó munkám a mostani vele. A jó kollegiális viszonyok most kifejezetten előnyösek, mivel mindannyiunknak igen nehéz szerepünk van, maximálisan bíznunk kell egymásban, nem lehet kételyünk a másikban.

Gazsó György és Dékány Barnabás

Más ez az előadás attól, hogy nem egy hagyományos kőszínházban, hanem egy produkciós közösségi házban, a Jurányiban mutattátok be?

Az előadás minősége nem lehet másmilyen, akárhol is játsszuk. Természetesen a körülmények mások itt, mint egy kényelmes kőszínházban, de ez engem egyáltalán nem zavar. Kifejezetten szeretem ezt a közeget és dolgozni ebben az épületben. Eddig csak próbáltam, most végre játszhatok is a Jurányiban. Nagyon remélem, hogy az előadásunk nem csak az én korosztályomnak, hanem a nálam fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt érdekes, hiszen az egyik legelemibb vágyról, a szeretetéhségről szól.

 

Beszélgetés Dékány Barnabással (Mr. Sloane) és Király Attilával (Ed) 

Király Attila és Dékány Barnabás

A szeretetéhségről, és annak minden áron történő eléréséről, beteljesüléséről szól Joe Orton pimasz komédiája. Milyen vágyai vannak Ednek és milyenek a fele annyi idős Sloane-nak?

Király Attila (Ed): Mint minden embernek, Ednek is a boldogság megtalálása a célja. Minden áron akarja a szerelmet, ráadásul az évtizedek óta elfojtott nemi identitása tör a felszínre a darab során. Régóta tud erről a beállítottságáról, volt is már tapasztalata benne évtizedekkel korábban, ám azóta elfojtotta, a házukba betoppanó fiatalember ébreszti fel benne újra.

Dékány Barnabás (Sloane): Sloane életében űr van, amit azzal szeretne betölteni, hogy ő legyen fontos mások életében. Családot akar magának. Amikor megérkezik, kitapogatja, hova tud beférkőzni. Egyaránt megpróbálja a testvérek, Ed és Kath, valamint az édesapjuk, Kemp bizalmát is elnyerni.

Van a viselkedésében ügyeskedés is? Egyre komolyabb birtoklási háború zajlik érte a férfi és a női testvérpár között. Az előbbi munkaadója, az utóbbi a szállásadója is egyszerre.

DB: Amikor először elolvastam a darabot, azt gondoltam, Sloane manipulálja az összes szereplőt. Az elemzések során viszont megfejtettük: ő ennél sokkal ösztönösebb, nem is feltétlenül tudja, pontosan mit csinál. A stabilitás hiánya miatt mindig arra billen, amerre a környezete löki. A darab folyamatosan lebegteti a kérdést: hibás-e ezért? Áldozat vagy sem?

Lényegében mindig arra billen, amerről többet ígérnek neki.

DB: Pontosan. A végén persze eljut odáig, hogy nem ingázhat a testvérek között meghasonulás nélkül.

Mindkét szereplőnek sajátosak a családi viszonyai.

KA: A család legidősebb tagja, az apa hirtelen haragú, megkeseredett ember, megnyomorította a két gyermeke életét, akik kamatokkal együtt vissza is adnak neki mindent, amit kamaszkorukban kaptak tőle, ám maguk a testvérek is háborúban állnak egymással.

DB: Sloane múlt nélkül toppan be a házba, árva, intézetben felnőtt gyereknek állítja be magát. Folyamatosan fennáll a gyanú a darab folyamán: vajon mennyi igaz abból, amit elmond magáról. A szerep megformálásához nekem nem is kell egészen pontosan tudnom a korábbi történetét. Sloane-ként arra kell koncentrálnom, hogy a többi szereplő hiányát keressem, azt, hogy a vágyaik beteljesítője legyek.

Dékány Barnabás

Kijelenti többször magáról: könnyen befolyásolható, amiről még papírja is van.

DB: Szinte minden, amit Sloane bevall magáról, befolyásolt állapotban teszi, mindig ahhoz igazodva, akivel épp beszél. Hatalmas megfelelési kényszer van benne. …Ez utóbbi ismerős minden pályakezdő színész számára is. (nevet)

KA: Szerintem nem csak a pályakezdő színészekre igaz ez, én 48 éves elmúltam, nem vagyok pályakezdő, mégis tele vagyok megfelelési kényszerrel… (nevet)

Eddel kapcsolatban azt mondja Sloane: „te jobban ismersz engem, mint én saját magamat”.

DB: Sodródik, csupa olyan történik vele, amire nincsen hatással. Néhány ponton azért ráeszmél, mit is tett. Színészként jelentős mértékben az a feladatom az előadás közben, hogy hagyjam, hassanak rám a partnereim.

Akármit követ el, Ed mindent megbocsájt neki. Miért?

KA: Mindenki mindent meg akar neki bocsájtani. Mindannyian ismerjük a hétköznapi életünkből: aki vágyik valakire, annak kapaszkodunk a félmondataiba, és mindent elnézünk neki. Sloane egymás után követi el a gaztetteit, miközben Ed letépi a fejét értük, közben már azon gondolkozik, miként tudja fel is menteni a fiút. Ez ugyanígy igaz Kath-re is. Általános, nagyon emberi dolgok ezek, mindenki számára átélhetőek, csak a mi előadásunkban groteszk méretben fel vannak nagyítva, szokásostól eltérő helyzetekbe vannak helyezve.

Király Attila

Szélsőséges viszonyokat ábrázol a darab?

KA: Ahogy én élem az életemet, egy viszonylagos polgári nyugalomban, igen, ezek elég szélsőséges helyzetek.

DB: …ide jutunk a darab előre haladtával. Az elején még egy kellemes polgári műnek tűnik a darab, azután felborulnak, szélsőségessé válnak a jelenetek.

KA: Ez elég hamar megtörténik, körülbelül a második oldalnál… (nevet)

Használhatjuk a polgárpukkasztó jelzőt Joe Orton művére?

KA: Érvényes ez a szó ma egyáltalán még?

1970-ben, a darab születésekor az volt?

KA: Akkor igen. Ezzel a szándékkal is írta Orton a darabot. A színházba járó közönség mára már nagyon sokféle helyzetet, viszonyt láthatott a színpadon. Azokat lehet csak meghökkenteni, felbosszantani, akik nem járnak színházba. Az én gyerekkoromban még meghőkölést keltet, ha a nézők meztelenül láttak egy színészt a színpadon. Ma ez már nem vált ki különösebb reakciókat, ahogy adott esetben a csúnya beszéd sem. Azt gondolom, akik beülnek egy mienkhez hasonló előadásra, azok tudják, mire érkeznek, nem fognak se megdöbbenni, se meglepődni.

DB: Hihetetlenül sokféle ez az előadás: egyszerre felkavaró és vicces, sőt, egy krimi szála is végig húzódik benne. Nagyon kíváncsiak vagyunk a nézők reakcióira.

Csicsely Zoltán

A darab negyedik szerepét, Kamp-et, az édesapát Gazsó György alakítja a produkcióban.

Fotók: Orlai Produkciós Iroda