“Csak közös szabadság van”

Október 23. Veszprémben

Az 1956-os forradalmárok, a névtelen tömegek és a neves személyiségek a kivívott szabadságban ébredtek rá, hogy nincs egyéni, privát szabadság, csak közös, mindenkit megillető, egybefogó szabadság van – hangoztatta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára október 23-án Veszprémben, a Petőfi Színházat megtöltő ünneplő közönség előtt.

Rámutatott: a magyar nép 1956-ban az erkölcsi érték parancsára kísérelte meg „kitaposni magának” a szabadságot, s ezzel a magyarság tekintélyét a lehető legmagasabbra emelte a világban. Tudták, hogy a „kommunizmus kényszerrendjéből soha nem fakadhat ki a szabadság virága” – tette hozzá. Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt azt mondta: nem ünnepelünk, hanem emlékezünk a barátokra, a társakra, a mártírokra. Utalt arra, hogy a Kádár-rendszerben csak „a gondolatainkban emlékezhettünk” rájuk. Szavai szerint sokszor vágyott arra, hogy ott lehessen a forradalom és szabadságharc mártírjai között, ám – mint mondta – őt „az életre ítélték”. – Értük kell élnem – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, érthetetlen számára, amikor „a hóhér” magyarázza neki, hogy miből áll a demokrácia. „Szíven üt, hogy ide jutottunk” – tette hozzá. Mint mondta, számára a nagy tudású veszprémi tanár, Brusznyai Árpád a „humánum mártírja”. Wittner Mária rámutatott: úgy kell összefognunk, mint 1956-ban, mert „beteg a haza és meg kell gyógyítanunk”.

Az ünnepi műsor Katona János a Légierő Zenekar karnagya ötlete alapján jött létre. A közönség az 1950-es évek népszerű dalai mellett, verseket is hallhatott és korabeli filmanyagokat láthatott a forradalomról. Színpadra lépett Kéri Kitty, Halas Adelaida, Módri Györgyi, Szűcs Krisztina, Szeles József, Oberfrank Pál, Zsilinszky Cecília és a Boldog Gizella Szeminárium növendékei.