Csacsogva csocsózó csodaszínésznő

Csocsózás közben is állandóan csacsog, pörgeti az asztalifoci bábúit ábrándos tekintettel, gyermekies rácsodálkozással, miközben Valló Péter rendezőnek köszönhetően Édes Annaként élete eddigi legnagyobb alakítását nyújtotta az elmúlt évadban a Veszprémi Petőfi Színházban. Dobra Mária a jövő nagy színészígéretei közé tartozik.

Bevallom, eleinte nem tudtam elképzelni Édes Annának. Nem láttam benne a drámát, a cselédlány tragikus sorsát, nyugodtságát, kimértségét, lassúságát. Mondtam is neki egyszer ezt a büfében, meg csocsózás közben is, – mert szeret asztalifocizni – és csak mosolygott ezen. Ő sem hitt sokáig magában.

Dobra Mária egyénisége, habitusa, szórakozottsága, röpködő gondolatai, olyanok, mintha álomvilágban élne. Sugárzik róla az élet és a játékosság, az öröm. Olyan kicsit, mint egy szórakozott költőnő. Ránézésre sem egy Édes Anna. Aztán valami csoda történt, mert amikor bemutatták Kosztolányi Dezsőnek ezt a klasszikus művét Veszprémben, akkor olyan Anna volt a színpadon, hogy mindenki elismerően szólt róla, óriási sikert aratott a komoly előadások látogatásától elszokott veszprémi nézők körében. A soproni Vándorfesztiválon például a legjobb előadásnak járó közönségdíjat kapta meg a produkció, többek között az ő alakításának köszönhetően. Pedig biztos voltam benne, ő sem tudta elképzelni magát Édes Annának. Csak akkor hitte el, hogy megkapja ezt a szerepet, amikor elolvasta a próbatáblán. Aztán jött Valló Péter, aki meglátta benne mindazt, amitől ez a szerep Dobra Mária lelkébe égett. Immár kitörölhetetlenül. Hosszú beszélgetések a színészi bizonytalanság és a rendezői biztonság jegyében, külön foglalkozások, próbák. Valló profizmusa, pedagógiai érzéke, szellemisége, hite, energiája mind nevelte, érlelte hat hétig Dobra Máriát, egészen odáig, hogy a színpadon mindent el tudtam hinni neki.

Olvassa el a cikk további részét a Magyar Teátrum szeptemberi számában!