Buliztak a színészek

Évadzáró-nyitó a Turay Ida Színházban

Vidáman gyülekeztek a Turay Ida Színház tagjai a budapesti Kisbuda Gyöngye étteremben. A nagy hőség miatt a belső termekben foglaltak helyet, ahol a légkondicionáló küzdött az egyre növekvő tömeggel. Így hát hideg, könnyű, nyári borokkal oltotta a szomját mindenki, aki nem vezetett. A 17 órára hirdetett találkozóra a társulat pontosan érkezett. Jó volt végignézni rajtuk, mindenki kipihenve a nyaralástól, szépen felöltözve jelent meg, legszembetűnőbb a műszak volt ingben, nyakkendőben, hiszen őket egész évadban csak munkaruhában látjuk. A csevegő hangzavart Darvasi Cecilia, a Turay Ida Színház igazgatója szakította meg, jelezvén, hogy szólni szeretne.

– Tisztelt művészek, kedves kollégák, drága társulat! Szeretném ünnepélyesen bejelenteni, hogy e jeles napon már nem csak a Turay Ida Színház évadzáró – nyitóját tartjuk, hanem egyben a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház évadnyitóját is. Azt hiszem az elmúlt évek gyermekelőadásainak sikereivel kiérdemelte gyermekszínházi tagozatunk, hogy saját kis útjára engedjük, nevet adjunk a gyereknek. Köszönet a legfőbb megálmodóknak, akik már a következő színháznéző generációt szeretnék kinevelni ezzel a nagyon jó kis csapattal: Darvasi Ilonának és Nyírő Beának. Repertoárunk jelenleg hét gyerekelőadásból áll: Holle anyó, Suszter Manói, Négy évszak, Betlehem csillaga, Csipkerózsika, Péter és a farkas, Óz, valamint öt ifjúságiból: Vértestvérek, Esőcsináló, A helység kalapácsa, Indul a bakterház, Bolond a hegytetőn. A 2011/2012-es évadban három gyermek- és egy ifjúsági előadással bővülünk: Hófehérke és a hét törpe, Tom Sawyer kalandjai, A dzsungel könyve, Elveszett paradicsom. Még egy támogató önkormányzat állt mögénk ebben a nehéz gazdasági helyzetben, a ferencvárosi. A Haller u. 27. szám homlokzatán már ott lesz a két felirat: Turay Ida Színház és Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház.

Sajnos tavaly óta nem sokat változott a világ, sőt egyre többen eladósodtak az országban, így minden lehetőséget meg kell becsülnünk és ragadnunk. A gazdasági válság miatt egyre kevesebb jut a művészetekre. A nézők meggondolják, hogy mire költsenek. Ennek ellenére különösen jó eredménnyel zártuk az elmúlt 2010/2011-es évadot. Hat nagyszínházi bemutatónk volt: Vértestvérek, Mici néni két élete, Balfácánt vacsorára, Doktor úr, Cigányprímás, és a Kölcsönkért kastély felújított változata. Több mint háromszáz előadással és nyolcvanezer nézővel zárjuk az évadot. Egy kis csapat óriási eredménye. Nélkületek nem sikerülhetett volna. Köszönöm Nektek! A következő évad tervezett bemutatói: Sári bíró, Elveszett paradicsom, Mária főhadnagy, Hajmeresztő. Továbbra is bízzunk abban, hogy a kultúra és a színházművészet is nagyobb megbecsüléshez jut majd a következő években. És most következzen színházunk megbecsülése. A Kék Madár-díjat idén a sok-sok segítségért és szeretetért Somfai Éva színművész kapja. – Somfai Éva meglepetten állt fel, szeme könnybe lábadt a meghatottságtól, nem készült erre a megtiszteltetésre. – Az Országúton-díjat idén olyan barátunk kapja, aki nem csak sokat utazik, de ha kell, fából vaskarikát csinál: Csala Sándor kellékes. – Sankó, ahogy mi becézzük, illedelmesen vette át a díjat, csak a füle vörösödött el, mint mikor néha színpadra kell lépnie. – Az Ének az esőben-díjat, ha nem is ázott el, de énekelt, táncolt eleget, Kurkó József színész kapja. – Kurkó csak buli végén tudta átvenni a díjat, mert később csatlakozott a csapathoz. – Az Ugyanaz hátulról-díjat idén az kapja, aki már nem is számolja hány színház fordul meg a keze alatt: Szabó Szilvi művészeti titkár. – Szilvi zavartan nevetve vette át az elismerést és gyorsan visszaült a helyére, nem szeret szerepelni. – A Sztárcsinálók-díját Böhm György rendező érdemelte ki, hisz nagyon sokat tesz azért, hogy ez a színház és a benne éneklő, táncoló színészek sikeresek legyenek. – Böhm György udvariasan vette át a díjat, majd gyorsan bontogatni kezdte a hozzá tartozó ajándékot a mellette ülő Pásztor Erzsivel. – Az Utolsó hősszerelmes-díját idén nem kaphatja más, mint Bozsó József, akinek néhány nap múlva lesz az esküvője. – Bozsó nevetve vette át a díjat és boldog puszikat dobott a társulat hajadonjai felé. Végül az idei Vándor-díj kitüntetését Borbély Krisztina színész-koreográfus kapja. – Kriszti mosolygott, majd hozzátette: – Ezért kellett becipelnünk Ráckevéről ezt a hatalmas szobrot, hogy most újra hazavigyük? – Tudniillik az előző évben férje, Boros Zoltán volt a díj birtokosa. – Zoli, kérlek, vidd vissza a kocsiba. – Az est meglepetése ezután következett. Hatalmas tortát toltak be a terembe, amivel Pásztor Erzsit köszöntötte a társulat közelgő születésnapja alkalmából. A máskor oly magabiztos művésznő a virágcsokor mögé rejtette az arcát, hogy ne lássák a boldogságtól kiömlő könnyeit. Ezután elszabadult a pokol. A kitűnő vacsora után cigányzenekar húzta el a társulat nótáját, volt ott danolászás, tánc, sőt Mikó István kikapva a prímás kezéből a hegedűt, jóízűen maga kezdett el játszani.

Shirley