Bodrogi Gyula másodjára fiatal
Vígjátékra készül a Turay Ida Színház
Lehet-e idősen is fiatalnak lenni? Bodrogi Gyula erre a kérdésre biztosan tudja a választ: töretlen az energiája. A legendás színész-rendező a Turay Ida Színházban állítja színpadra a Csak kétszer vagy fiatal című vígjátékot, a próbák szünetében a társulat munkatársa faggatta a készülő produkciójukról.
Ron Aldrige: Csak kétszer vagy fiatal című vígjátékával indul a Turay Ida Színház évada. Nagy megtiszteltetés, hogy a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth – és kétszeres Jászai Mari – díjas, Érdemes és Kiváló művész, Bodrogi Gyula elvállalta Ron Aldridge: Csak kétszer vagy fiatal című vígjátékának megrendezését. Szerencsések azok, akik vele dolgozhatnak a társulatból úgy, mint Mikó István, Egri Márta, Hűvösvölgyi Ildikó, Nagy Gábor, Nyírő Bea, Boros Zoltán, Tébi Márti. Már az első próbán megkérte a fiatalabbakat, hogy nyugodtan tegezzék, szólítsák egyszerűen Gyulának. Az örökké mosolygó Gyula „bácsi” tele van energiával, humorral és ötletekkel. Türelmes és megértő, rendezői módszere a színészi játékon alapszik. Sokszor kéri a színészeket, hogy: „- Ha nem jut eszedbe, hogy mit kell mondanod, hablatyolj valamit, ne állj le, ne ess ki a ritmusból és az intenzitásból! Tartsd a feszültséget!” Próba végén viszont hamar eltűnik. Kiderült, hogy ilyenkor egy másik próbára rohan. Gyakorlatig minden perce be van osztva, egész nap dolgozik. Soha nem látszik fáradtnak, mert ez az élete, a Színház.
– Gyula bácsi, a te ötleted volt ez a darab?
– Nem. Amikor erre a rendezői feladatra felkértek, már a darabbal együtt kerestek meg.
– Annak idején te játszottad benne a főszerepet…
– Igen, jó pár évvel ezelőtt a József Attila Színházban. A Csak kétszer vagy fiatal egy tüneményes színdarab, mégpedig azért, mert az időskori szerelmet mutatja be nagyon- nagyon mulatságosan és kedvesen. Korosabb emberek összeverődnek, mert nem akarják elfogadni, hogy már nem fiatalok. Buliznak, mulatnak, táncolnak és összekülönböznek egymással, humorral, bájjal, megható pillanatokkal fűszerezve. Szóval a második fiatalságukat élik. Annak idején Léner Péter rendezte nekünk ezt a vígjátékot és nekem egy csomó dolog visszajött az akkori előadásból. Fel is hívtam őt telefonon és megmondtam neki, hogy elég sok mindent át fogok venni az akkori rendezéséből, mert nem nagyon lehet kilépni belőle.
– Milyen a Turay Ida Színház színészeivel dolgozni?
– Egy nagyon jó hangulatú, tehetséges társaság. Nagyon jó látni, ahogy napról – apra bontakozik ki a színészek egyénisége. Én úgy vagyok vele, hogy nálam a rendező segítőtárs, a művészet az a színészeké, a fontosság pedig a színészek után a közönségé, mert ők ketten játszanak együtt. A próbákon megkísérlem egy személyben a közönséget, azt a 300-400 embert helyettesíteni. – neveti el magát Bodrogi Gyula.
– Ebben a darabban most Mikó István játssza azt, amit te korábban. Mennyire hagyod őt kibontakozni? Tudod-e függetleníteni őt a te korábbi szerepformálásodtól?
– Sőt! Nekem az esik jól, amikor ugyanazt a gondolatot, ugyanazt a helyzetet fejezi ki egészen más megjelenítésben. Ő a maga egyéniségét viszi bele a figurába. A saját színészi eszközeivel dolgozik. Én úgy éreztem annak idején, hogy ezt a darabot nekem írták, neki úgy kell érezni most, hogy neki írták.
A bemutató előadást megtekinthetik október 12-én 19.00 órakor Budapesten a San Marco utcai Óbudai Kulturális Központban. És hogy hogy sikerült ezt a vidám darabot megrendeznie Bodrogi Gyulának a Turay Ida Színházban? Megnézhetik október 13-án is 15.00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központban, illetve nyomon követhetik a színházunk honlapján. www.turayidaszinhaz.hu
Szabó Anikó
A kép forrása: Wikipedia