Bemutatkozik a GGTánc Eger
Első bemutatóját tartotta a Gárdonyi Géza Színház megújult tánctagozata december 2-án. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján a zeneszerző Les Préludes című szimfonikus költeményére készített táncjátékot a külföldön már jól ismert Mészáros Máté,koreográfus, Bartók Béla-Balázs Béla: A fából faragott királyfi című művét pedig Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetőjeálmodta színpadra.
A két mű összekapcsolására az ötszörös évforduló is alkalmat ad: Liszt Ferenc 200 évvel ezelőtt született, 125 évvel ezelőtt halt meg, Bartók Béla 130 éve született, Balázs Béla kereken 100 évvel ezelőtt írta A fából faragott királyfi szövegét és 95 évvel ezelőtt volt az operaházi ősbemutató.
Liszt Ferenc egyik legismertebb alkotása az ember örök sorskérdésével foglalkozó Les Préludes című szimfonikus költemény: az ember érzelmei, eszméi, küzdelmei szólalnak meg a műben hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel.
Topolánszky Tamás koreográfus elképzelése szerint a Les Préludes programzenéje egyben A fából faragott királyfi előjátékává is válhat. Liszt szimfonikus költeménye, hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel, a teljes emberi létezés, az egész élet érzelmi hullámzását jeleníti meg: „ A szív fénylő hajnala a szerelem. A vihar ereje széttépi a gyengéd illúziókat, a sebzett lélek a természet csendjében keres nyugalmat. A férfi – mikor a trombita felharsan – elsőnek rohan a csatába, hogy a küzdelemben ismét visszanyerje belső erejét.” A gyengéd, tragikus, viharzó, ábrándozó, majd harcias hangulatok váltakozása szinte kínálja a művet a táncos-mozgásos-vizuális megjelenítésre. A kompozícióban sorra bukkannak elő az újabb és újabb zenei témák, s ez remek lehetőséget biztosít koreográfusnak és rendezőnek arra, hogy Liszt művéhez rendhagyó módon, szabadabban, korszerűbben közelítsen.
A Les Préludes alatt születnek meg, tűnnek fel az egri színház üres színpadán, a semmiből A fából faragott királyfi figurái is. Liszt műve nem pusztán a férfi életútjának stációiról, hanem a művész teremtő képzeletének gyötrelmeiről, magáról a művészi alkotás folyamatáról, az alkotás dinamikájáról, az anyaggal vívott küzdelemről, a művészi gondolat formába öntéséről szól.
Ez az újonnan felfedezett tartalom folytatódik népmesei motívumokba oltva a Balázs Béla librettóra épülő bartóki zeneműben, amely a művész önazonosságának, az emberi identitásnak a problematikáját járja körül. A tervezett balettelőadás – megtartva az eredeti mese szimbolikáját – az erőszakos aktualizálás veszélyét elkerülve korszerű színházi eszközökkel próbálja a mai közönség számára is testközelivé és lefordíthatóvá tenni Liszt szenvedélyes zenei vallomását, Balázs Béla meséjének Bartók muzsikája által hordozott üzenetét: küzdj meg a hamis és felszínes látszat-valósággal, vállald önmagad, hogy – ha kell, szenvedések árán is – megtaláld a magadhoz illő párt és harmonikusan élhess a világban!
A fából faragott királyfi pedig egy olyan mese, ami bármelyikünkkel megtörténhet, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól. A 7 fő bűn kettőssége és ezek találkozási pontjai adnak súlyt az előadásnak. Nem létezik csak jó vagy rossz ember, nem léteznek jó és rossz tulajdonságok, szerintem ezek egysége alkot egy embert – ajánlja az előadást Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetője.
P. Cs.