Az Éjjeli menedékhely titka

Eperjes Károly először rendez Veszprémben

Készül az Éjjeli menedékhely a Veszprémi Petőfi Színházban. Makszim Gorkij drámáját a Kossuth és Jászai-díjas Eperjes Károly állítja színpadra, a bemutató november 29-én lesz. A társulat művészeti vezetője 2008-as kinevezése óta először rendez a teátrumban.

Eperjes Károly több éve készül, hogy rendezzen a Veszprémi Petőfi Színházban. Mint mondta, ő is izgul azért, hogy sikerüljön mindazt átadni a nézőknek ezzel az előadással, amit számára jelent az Éjjeli menedékhely.

– Amit szeretnék megmutatni ezzel a darabbal, az titok. Ha egy mondatban elmondanám, akkor nem kellene négy felvonásban, kettő vagy három szünettel előadást készítenünk. Ez a mű nagyon mély mondanivalót hordoz magában, igazán aktuális, s mindaddig az is marad, amíg az emberek ilyen-olyan küszködései a nehéz helyzetekben megtapasztalhatóak. Az Éjjeli menedékhely fontos darab számomra. Szatyin monológjával felvételiztem a főiskolára, különböző rendezésekben játszottam benne Aljoska és a Báró szerepét, láttam más színházakban is, ám soha nem éreztem azt a finom dramaturgiai titkot, amit Gorkij ebbe a művébe beleírt és az jól, erősen megtapasztalható lett volna ezekben az előadásokban. Elöljáróban csak annyit szeretnék mondani, hogy a nézők a Luka és a Színész közötti tengelyre figyeljenek – mondta Eperjes Károly a próbafolyamat megkezdésekor.
Az előadásban Luka szerepében a Kossuth és Jászai-díjas Reviczky Gábor látható, a Színészt a Jászai-díjas Hunyadkürti György formálja meg.
Szatyin a Jászai-díjas Szalma Tamás lesz, a Bárót a Jászai-díjas Oberfrank Pál játssza, Klescs, a lakatos szerepében a Jászai-díjas Borbiczki Ferenc lép színpadra. Aljoska Nagyhegyesi Zoltán, Vaszka Almási Sándor, Bubnov Máté P. Gábor, Kosztiljov Kőrösi Csaba, Medvegyev Nyirkó István, Tóth Loon a Ferdenyakú, a Tatár Baranyi Péter és Szűcs László lesz kettős szereposztásban. A női szerepeket a Jászai-díjas Csarnóy Zsuzsanna (Vaszilisza), Trokán Anna (Natasa), Palásthy Bea ( Anna), Kéri Kitty (Nasztya) és Juhász Róza (Kvasnya) alakítja.
A díszlettervező Székely László, Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész, a jelmeztervező Jánoskúti Márta Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész.

V.R.
Fotó: Godzsa Zoárd

 

Aranykorszak

A tanítványok, Uramisten, A turné, A nagy generáció, Redl ezredes, Eldorádó, Csapd le, csacsi!, 6:3, A legényanya.

Címek a magyar filmes aranykorszakból. Bennük Eperjes Károly, azaz Szami, akit ha épp nem rohan, gyakran kérdezek ezekről az alkotásokról.

Ő pedig mesél. Hogyan alakult ki A turné című film befejező jelenete, amelynek kitalálásában neki is része volt, s mennyi mindent is rejt a 6:3, Tuti története. Mert, szerinte a 6:3 több, mint nosztalgia. Láthatjuk benne a sportlegendát, a történelem komikus ábrázolását, az írástudók árulását, amelyet addig egy film sem ábrázolt , vagy az elveszett gyermek-megtalált fiú mitológiai történetét. Egyszer megkérdezte, észrevettem-e az Eldorádóban, hogy a kocsi rendszáma 666 volt és az autós jelenetnél az öntörvényű ember káromkodott, az istenfélő imádkozott.

Szami ilyen. Ha sztorizik, azt is teljes erővel, hittel, meggyőződéssel teszi.

Az alkotások mélységeit mutatja.

Átél mindent újra és újra. S ilyenkor, aki hallgatja, az is a történet részese lehet.

Akár egy filmben.

Így elképzelhettem: a Redl ezredes forgatásán annyira átélt egy jelenetet, hogy szabályosan rosszul lett. Ekkor ment be az öltözőjébe Klaus-Maria Brandauer egy üveg itallal és azt mondta neki, ha így folytatja, belehal.

Tanulságos volt számára ez a forgatás.

Szeretem Szamit faggatni a múltról.

Régi filmekről, színházról, Taub Jánosról, A hetvenkedő katonáról és persze a labdarúgásról. Arról, hogy amikor Albert Flórián ellen focizhatott egy gálameccsen és “Flóri” mindössze tíz méteres körzetben mozgott, de egy átvétellel úgy átvert három rárontó színészt, köztük őt is, hogy a mai napig nem felejti el, mert ilyen mozdulatot még nem látott.

Mint ahogy az is megragadt benne örök emlékként, hogy egy barátságos mérkőzésen Détári Lajostól senki nem tudta elvenni a labdát, úgy cselezett.

Szami szerint Döme tényleg igazi világsztár volt.

Ő megtapasztalhatta ezt a pályán.

Mindezt ugyanolyan tűzzel mesélte, mintha egy filmből lépett volna elő.
Nemrég az Éjjeli menedékhelyről beszélgettünk. Ezt rendezi most a színházban.

Nagyon készül rá.

Szeretné azt a rejtett rétegeit is megmutatni a műnek, amelyet eddig még nem tapasztalt meg sehol.

Szorítok, hogy mindez sikerüljön neki és az egész stábnak.

Mert Szami történetei mindig érdekesek és maradandóak.

Legyen szó színházról, filmről vagy fociról.

Aranykorszakba illőek.

Varga Róbert