Maradjunk kapcsolatban!

Cirkuszművészet

Atlantisz gyermekei, az artisták – és mi

Több mint 200.000 néző láthatta az Atlantisz gyermekei produkciót a Fővárosi Nagycirkuszban. Az előadás minden eddigi rekordot megdöntött, hetek óta nem lehetett rá jegyet kapni. A siker okait Szilágyi Sára vizsgálta.

Tagadhatatlanul szürke világban élünk. Az iOS generáció tagjai egymás mellett suhannak el, figyelmen kívül hagyva a környezetüket. Fekete Péter ezzel bizony kőkemény szembenézésre kényszerít, mivel drámai vonásokat ad az Atlantisz gyermekei című darabnak. Ez csöppet sem meglepő, mivel a rendező maga is – bűvész múltja ellenére – a színház felől érkezett a Fővárosi Nagycirkusz élére. A történetnek mondandója, célja van, megszólítja a közönséget, s ez egyre aktuálisabbá válik a mai, virtuálisba hajló, abban lassan elmerülő társadalom számára.

A fő artistavonal mentén minden produkciónál „emberi epizódokat” láthatunk. A gondolatmenetek között dominál a férfi-nő kapcsolat, a harmónia és az élet értelmének keresése. Emellett felmutatódik a cirkuszi világ számos fontosabb alapeleme, így a bizalom, a merészség vagy a kitartás. Ezért is fogalmazódhat meg jogosan a kérdés, csak az artisták-e Atlantisz gyermekei? Persze, a válasz egyértelmű nem, hiszen a néző, amint érdeklődéssel – és ez a produkció a feszült érdeklődést mindenkiből kiváltja – figyeli a mutatványokat, eggyé válik az előadással, hihetetlenül erős izgalmat és sikerélményt él meg a jól bemutatott produkcióknál. Az előadás dramaturgiája mindenki számára figyelemfelkeltő, hisz Atlantisz gyermekei tudnak csodákat tenni, és csodákat befogadni, így válik szinte testvérré az előadó és közönség.

szilagyi_sara_3.jpg

A legtöbb szám klasszikus kedvenc. Az állatidomár, a gyorsöltöző ugyanúgy jelen van, mint a zsonglőr, az illuzionista vagy a bűvész, bár minden produkció kap egy kellő modernitást. Akár a ruhákra, akár a zenékre, akár az artisták előadásmódjára gondolunk, a jól ismert fogások és precizitás ellenére valamennyi tudja képviselni azt, hogy mégis egy mai előadást látunk. Így teszi a már meglévő cirkuszi mutatványokat egy fokkal izgalmasabbá, egy fokkal látványosabbá ez az előadás. Gondoljunk csak bele, a felnőtt – vagy a gyereknézők – számára mennyi mindent jelenthet egy egyszerű, bohócruhás alak, a nevetésen kívül!

A vízi cirkusz a vizet leginkább mint díszítő elemet használja fel, ez önmagában egyáltalán nem baj, hiszen a produkciók mellé lenyűgöző látványt nyújt a sok feltörő színpompás vízcsóva, ami a magyar cirkuszok világában eddig egyedülálló. Mégis hagy némi ürességet maga után az előadás azokban, akik olyan produkciókat vártak, amelyek a víz alatt zajlanak, nemcsak a víznyalábok között. Egy számot leszámítva, ez sehol nem jelenik meg.

Az ukrán-orosz artista gárda lenyűgözi a nézőközönséget, és az előadás bevezetéseként szolgáló ugródeszkaszám is jócskán megállja a helyét a többi előadás mellett. Kezdetben ugyan inkább hasonlít egy amerikai pompon filmes-ötletre, de percről percre növi ki magát egyre izgalmasabb, színvonalasabb produkcióvá a manézs történése. A nézők nem ok nélkül őrjöngenek olykor a csodálattól.

szilagyi_sara_1.jpg

A tündér-bohóclány néhol kissé modorosnak tűnik, szövegkönyvileg sok helyen nyersnek érezhető, viszont az összekötőrész inkább a gyerekeknek szól. Ezt nyilván az egész előadásról nem mondhatjuk el, mivel az Atlantisz gyermekei nem csak a gyerekekhez juttatja el üzenetét, a felnőttekben rejlő gyerekeket is felszínre hívja. Így minden korosztály páratlan, új élménnyel gazdagodva léphet ki a kőcirkusz kapuin.

Hirdetés

Cirkuszművészet

A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nyitja az újkori cirkuszművészet jubileumi évét

Az újkori cirkuszművészet megszületésének 250. évfordulóját Európában elsőként a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál köszönti (tovább…)

Tovább olvasom

Cirkuszművészet

Ősszel az oktatásé a főszerep a Fővárosi Nagycirkuszban

Az oktatásé lesz a főszerep ősszel a Fővárosi Nagycirkuszban: az általános iskolásoknak a Lúdas Matyi produkcióval, a középiskolásoknak a Rómeó és Júlia cirkuszra adaptált változatával készülnek – mondta el Fekete Péter, az intézmény igazgatója, a cirkuszművészet megújításáért felelős kormánybiztos az MTI-nek kedden.

Hangsúlyozta, hogy minden előadás után meghívott előadók, köztük egyetemi professzor, író, dramaturg tart előadást Shakespeare-ről és a Rómeó és Júliáról rendhagyó irodalomóra keretében. Az előadást egyébként nyáron a Sziget fesztiválon már bemutatták.

Fekete Péter közlése szerint a klasszikus cirkusz novemberben kapja vissza a porondot a fővárosban, ahol a tavalyi Dima karácsonya című műsorhoz hasonló előadással várják majd a közönséget.

Kiemelte, hogy a nyári fesztiválszezon legrangosabb helyszínein is ott voltak a cirkuszművészek: részt vettek a Pécsi Országos Színházi Találkozó és a kisvárdai színházi fesztivál nyitó és záróünnepségén, cirkuszművészek nyitották a Debreceni Szabadtéri Színpad előadássorozatát, a Szarvasi Szabadtéri Színpadon két előadással szerepeltek, de idén először a székesfehérvári koronázási játékok rendezője is beemelte a cirkuszművészetet a produkcióba, a vizes vb rendezőjéhez hasonlóan. Emellett szinte minden olyan nyári nagy eseményen, fesztiválon is felléptek, amely átszőtte a magyar kulturális életet.

"Nagy boldogság nekem, hogy ennyire jelen vagyunk, hogy a cirkuszművészet szerves részévé vált az előadóművészeti életnek" – fűzte hozzá Fekete Péter, aki arról is beszélt, hogy az asztanai világkiállítás magyar pavilonjának sikeréhez is hozzájárultak az artisták.

Felidézte, hogy a pavilon elnyerte a téma – a jövő energiája – bemutatásáért járó kategória ezüst díját. A magyar pavilon előtt az utolsó héten adtak műsort a magyar cirkuszművészek kazah vendégfellépőkkel kiegészülve. "A zsűri pont akkor érkezett a pavilonhoz, amikor az artistáink szerepeltek, ezért remélem, mi is picit hozzájárultunk a sikerhez, hogy nemcsak a nagyon korrektül megszervezett építményt, nemcsak a szép belső kiállítást, hanem a mi művészeinket is láthatták" – fűzte hozzá.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a Fővárosi Nagycirkusz nagyon jó együttműködést ápol az asztanai cirkusszal, Budapestre is rendszeresen jönnek vendégművészek, tavaly például a Lúdas Matyiban és a karácsonyi műsorban is láthatott kazah népviseletben fellépő artistákat a közönség. Mindezek mellett Fekete Péter idén harmadszor kapott meghívást Közép-Ázsia egyik legnagyobb cirkuszfesztiváljának, az Echo of Asiának zsűrijébe, ahol 14 nemzetközileg elismert cirkusz igazgatója között értékelheti a produkciókat.

Tovább olvasom

Cirkuszművészet

Cirkusz nélkül nincsen kortárs színház!

– de mielőtt félreértenénk, pontosítsuk és egészítsük ki a mondatot: cirkuszművészet nélkül nincsen kortárs színházi fesztivál! Ma fejeződik be a 17. Pécsi Országos Színházi Találkozó és tegnap kezdődött el a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválja, mindkét eseményen fontos szerepet kap(ott) a magyar cirkuszművészet és az artisták.

Az ország és a színházi évad legjelentősebb színházi fesztiválja, a POSZT (a Pécsi Országos Színházi Találkozó, 2017. június 8–17.) programjában több fontos helyen és helyszínen is feltűntek a cirkuszművészet képviselői. A június 8-án, délután öt órakor a fesztivál a Baross Imre Artistaképző Intézet diákjainak előadásával kezdődött. Az artistaképzősök többek között görkorcsolya, hulla-hopp, zsonglőr, lábzsonglőr, drót és akrobatikus számokkal szórakoztatták a közönséget. A több mint hat évtizedes képzőintézmény növendékei a POSZT ünnepélyes megnyitóján is felléptek, majd a belvárosban folytatták a műsort, június 9-én délelőtt 11-től pedig a Bóbita Szabadtéri Színpadon tartottak szemkápráztató előadást.

19025072_1350132928389595_7105247819439081299_o.jpg

A június 17-én, ma este megrendezésre kerülő ünnepélyes díjátadó gála műsorának fellépői közé Szente Vajk rendező beválogatta a tavaly őszi premier óta nagy sikerrel és teltházakkal játszott Lúdas Matyi a cirkuszban című műfajmegújító cirkuszi előadás (Fővárosi Nagycirkusz, rendező: Fekete Péter) egyik szereplőjét is, Sárközi Tamás zsonglőrt.

„A gála rendezője, Szente Vajk a POSZT idei sokszínűségére alapozva azt tette vezérgondolattá, hogy a színház ezer irányból érkezik, ezerféle módon ölt testet, megannyi műfajban, a benne élő művészek mégis egy nyelvet beszélnek. A színház nyelvét.” – áll a gálaműsor ajánlójában, és ez az az elv, mely szerint egy fiatal tehetséges zsonglőrnek helye és szerepe van a műsor többi, más-más előadóművészeti területekről érkező neves fellépője – Lovas Rozi (Radnóti Színház), Dobó Enikő (Kecskeméti Katona József Színház), Molnár Nikolett (Szolnoki Szigligeti Színház), a Budapesti Operettszínház művészei, Fehér Tibor (Nemzeti Színház), Dankó István (Katona József Színház), Járai Máté (Győri Nemzeti Színház), Orosz Ákos (Vígszínház) és a VOISINGERS Produkció – között.

A POSZT-hoz hasonlóan a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiváljának (2017. június 16–24.) programját is a cirkuszművészet foglalja egyfajta keretbe. A rangos országos fesztivál nyitóestéjén, június 16-án pénteken este kilenc órától a Sátorszínházban William Shakespeare örökérvényű szerelmi tragédiájának cirkuszi eszközökkel történő újraértelmezését, a Romeo & Julia című darabot mutatták be a Baross Imre Artistaképző Intézet növendékei. A közel egyórás előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffiakörnyezetbe áthelyezett örökérvényű történetet: „A korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában. Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze öt napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket.”

A kisvárdai fesztivál záróünnepségén ismét feltűnik a cirkuszművészet: a június 24-én, este nyolc órakor kezdődő díjátadó gálaműsor programjában – már-már kihagyhatatlan összetevőként – szintén közreműködnek a Fővárosi Nagycirkusz művészei.

Tovább olvasom
Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű