Agónia katartikusan

A veszprémi sikerelőadás a Nemzetiben

Katartikus, lenyűgöző, székhez szögező, többek között ezekkel a szavakkal jellemezték a nézők a Veszprémi Petőfi Színház Agónia című előadását a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A Miroslav Krleža művéből készült előadást Dömölky János rendezte, főbb szerepekben Kéri Kitty, Gáspár Tibor és Oberfrank Pál látható. A produkció novemberben a Nemzeti Színházban vendégeskedik.

Dömölky János rendező az előadás sajtónapján elmondta, hogy nem változtatott a darab eredeti szövegén, úgy gondolja, hogy az író célja egy hangulat, érzés rögzítése és továbbadása az utókornak – erre igazán csak az eredeti szöveg lehet alkalmas. A társulatról elárulta: nagy lutri volt számára az, hogy Kéri Kittynek adta Laura szerepét, a művésznő munkásságát ugyanis kevésbé ismerte. Azóta azonban kiderült számára, hogy ez a döntése bizonyult az egyik legjobb húzásnak a darabbal kapcsolatban. Ahogy megfogalmazta: Kitty gyönyörű nő, kiváló színész és rendkívül okos, e három tulajdonság pedig együtt elengedhetetlen Laura hiteles eljátszásához.

Kéri Kitty a bemutató előtt többek között arról beszélt, hogy Laura megformálása nem áll távol tőle, mert a közel évszázados történet ellenére a karakter ugyanazokkal a problémákkal szembesül, amivel mi is: felbomlott egy évtizedeken át működő rendszer – az Osztrák-Magyar Monarchia , és az ezt követő években átalakul a társadalom: valaki felemelkedik, valaki lecsúszik, és a többség nem találja a helyét, meg kell küzdenie azzal, hogy a történelem mindent felülír, minden, amiben gyerekkorunk óta hittünk, amit magunkról gondoltunk, hazugságnak bizonyul.

Gáspár Tibor szerint ma is nagyon aktuális az előadás, az akkori világ hasonlít a mai felbomló társadalomhoz. Az általa játszott báró egy talajvesztett ember, aki a régi ideológia szerint akar élni, de az már nem lehetséges számára. Többek között ezért is menekül a halálba.

Oberfrank Pál a teátrum igazgatója Ivan Krizovec ügyvéd szerepét formálja meg a darabban.

Az Agónia kiváló lehetőség arra, hogy megérezzük azt a nagyságot, amit Miroslav Krleža képviselt az irodalomban. Ez a történet tulajdonképpen egy szerelmi háromszög. A lecsúszott katonatiszt nem tud a régi módon élni, kimegy a lába alól a talaj. Az ügyvéd ebben a szerelmi háromszögben a nő szeretője, a férj védőügyvédje, ám ez csak a felszín. A mélyben ott van a monarchia szétesése, az emberek ellehetetlenülése, amikor rájönnek, nem lehet úgy élni, mint eddig. Gazdag, sokrétű előadás, sűrű, izgalmas történet ez.

A megyei lap kritikusa így ír az előadásról:

„A nézők szó szerint besétálnak a darabba és helyet foglalnak benne. Olyan közel ülünk a színészekhez, hogy látjuk minden arcrezdülésüket. Szép teljesítmény, az alkotói érettség jele ezeknek a nehéz szerepeknek a megformálása, belső erő kell hozzá, hogy áthozzák Krleža barokkos mondatait, nagymonológjait a szöveglabirintusokon. Kéri Kitty tisztán, eszköztelenül játszik, olyan, mint ahogyan a szerző elképzelte: „őszinte, nyílt és természetes, mélységesen reflexív, minden mesterkéltség és rafináltság nélküli jellem”. Oberfrank Pál Krizovec doktora szerethető opportunista, aki ragyogó szónokként egyik pillanatban ezt mondja, a másikban meg már a szöges ellentétét, ahogyan éppen az érdekei kívánják. Gáspár Tibor Lenbach bárója intelligens, luciferi jellem. Eladta a lelkét az ördögnek és ezt a szituációt a legmélyebben kiélvezi. Az előadás első jelenetében lecsukja a zsebórája fedelét és megkezdődik a visszaszámlálás. Felhajtja a fekete leplet a tükörről Laura divatszalonjában, belenéz, pofonüti magát és kölnivizet önt a saját fejére. „Van-e olyan kölnivíz a világon, ami lemoshatná rólunk ezt a gyalázatot?” – kérdezi jóval később, miközben pontosan tudja a választ. Terescsik Eszter Petrovna grófnéja, Tóth Loon koldusa és Péti Krisztina szolgálólánya miniatűr remeklések. Több szempontból is jó, hogy műsorra tűzte a Petőfi Színház Krležat, hogy csak a legfontosabbat említsem: nagy európai író, kiváló emberismerettel, erős drámai kifejező erővel és történelmi tudattal. Ideje (újra)felfedezni.”

V. R.