A veszprémi színház titkai
Csejtei Imre meséi az évszázados falak között
Csejtei Imre építész tartott rövid előadást a Veszprémi Petőfi Színház 1980-as évekbeli rekonstrukciójáról. A szakember létesítményfelelősként felügyelte a felújítást, amelynek eredményeként korszerűsödött és megszépült az 1908-ban épült teátrum.
A rendhagyó színházbejáráson az érdeklődők megtudhatták azt, miért Kubából hozták a márványburkolathoz a köveket, hogyan leltek rá az eredeti nézőtéri székek tervsablonjaira és miért vonták be golyóálló üveggel az épület egyik ablakát.
Európa első vasbeton-konstrukciós szecessziós stílusú színházát Medgyaszay István tervezte. Az épületet 1908-ban adták át. Eredetileg nem színháznak készült, hanem többcélú kulturális térnek szánták a városvezetők, báloknak, közösségi eseményeknek, mozinak is helyet adott az épület. A háborús sérülések kijavítása után a rendkívül erős falak között folyamatos átalakítások történtek, miközben műemlékké nyilvánították az ingatlant. Az önálló társulat megalakulás után egyre égetőbbé vált az épület bővítése, rekonstrukciója. Tervek már az 1970-es években készültek erről, az átépítés végül 1984-ben kezdődött el és négy évig tartott.
Csejtei Imre elmondta, az építkezés és bontás olyan mértékű volt, hogy szinte csak a főfalak maradtak meg. A cél az volt, hogy a korszerűsítés és bővítés mellett lehetőleg őrizzék meg az eredeti szecessziós jelleget, hangulatot. Ezért is terveztek egységes kerámiaburkolatot a közönségforgalmi terekre és az eredetivel azonos feketére pácolt kazettás faajtók is készültek. A nézőtéri székek eredeti tervsablonját megtalálták Mosonmagyaróváron, az alapján gyártatták le azokat. A mályva színű márvány burkolathoz a környező országokban nem találtak kellő mennyiségű alapanyagot, végül Kubában leltek rá a minden szempontból megfelelő kövekre. A tömböket hajón szállították Rostockig, s onnan kamionokkal hozták Veszprémbe. Nagy Sándor festő és grafikus által készített A népművészet varázsa című alkotása, a hatalmas üvegablak az egyik jelképe a színháznak. A történelem viharai közben többször volt betörve, ezért a rekonstrukcióba az is belefért, hogy lövésállóvá tegyék. Az építész számtalan érdekességet mesélt még az átépítésről, a belsőépítészeti megoldásokról, a műszaki átalakításokról, amelyekről olvashatnak a Színházépítés Veszprémben című könyvben.