A Vámpírok báljából a Lili bárónőbe

Ú j r a    l e s z     o p e r e t t     K e c s k e m é t e n

A közönség régi álma válik valóra azzal, hogy újra szerepel operett a kecskeméti Katona József Színház 2009/2010-es évadjának műsortervében. Huszka Jenő egyik legkedveltebb művét, a Lili bárónőt október 16-án mutatják be a Nagyszínházban, Harangi Mária rendezésében.

– A Lili bárónő klasszikus operett, annak minden kellékével, kedves történettel és csodálatos dallamokkal. Nagyon izgalmas korszakban, 1919-ben mutatták be először ezt a darabot. Fosztó András koreográfussal, Mira János díszlet-, valamint Howard Lloyd jelmeztervezővel együtt igyekszünk megjeleníteni a kor különös hangulatát. A jelmezek már nem a hagyományos, fodros ruhaköltemények lesznek, mint amilyeneket a korábbi operettekben megszokhattunk, s a díszletünk is utal arra a lepusztultságra, ami az I. világháború után hazánkat jellemezte – meséli Harangi Mária. – Rendezőként engem elsősorban a társadalmi folyamatok foglalkoztattak: hogy miként próbálnak érvényesülni az új kor küszöbén egy letűnt rendszer figurái, például Illésházy gróf családja, s hogyan viselkednek ugyanebben a helyzetben az olyan feltörekvő újgazdagok, mint Malomszegi báró.

A primadonna szerepére két fiatal tehetséget, Zavaros Esztert, illetve Galambos Lillát kérték fel – ők sok segítséget kapnak a kecskeméti társulati tagok közül Csombor Teréztől, Csizmadia Lászlótól, Pál Attilától és Sirkó Lászlótól, akik már otthonosan mozognak az operett műfajában. Illésházy grófot szintén kettős szereposztásban láthatjuk: Bot Gábor, valamint a Vámpírok báljából is ismert Egyházi Géza előadásában.

–Illésházy grófnak, ennek a bohém, elszegényedett arisztokrata fiatalembernek a szerepét egy válogatás után kaptam meg Kecskeméten. Bár pályafutásom alatt már több operett bonviván szerepét elénekeltem, Huszka Lili bárónőjével most találkoztam először – nyilatkozta a Magyar Teátrumnak Egyházi Géza. – Megtisztelve érzem magam, hogy Harangi Máriával dolgozhatok együtt, aki véleményem szerint az új generáció egyik legtehetségesebb rendezője – nyitott és konstruktív. Igazán különleges a koncepciója is. Illésházyt eljátszani pedig kifejezetten szerencsés és hálás feladat.

Amint azt Harangi Máriától megtudtuk, lesz még egy csavar az előadásban. A színpadon egy elvarázsolt kastélyt láthatnak majd a nézők, amelyről a szövegben többször is elhangzik: szellemei vannak. A múlt árnyai ezúttal azonban láthatóvá is válnak, s így lesznek – olykor komikus helyzeteket előidéző, máskor lírai hangulatot keltő – részei a történetnek. A szellemeket a tánckar kelti majd „új életre”.