A szecsuáni jólélek – Zenés példázat a Hevesi Sándor Színházban

A szecsuáni jólélek című zenés példázatot mutatja be a Hevesi Sándor Színház Csiszár Imre rendezésében pénteken Zalaegerszegen.

Bertolt Brecht (1898-1956), a mű szerzője egy íróküldöttséggel járt Kínában, ahol megismerte a sajátságos kínai színjátszást – idézte fel a darab keletkezését Csiszár Imre az MTI-nek. Hozzáfűzte: a kínai színházból datálódik a német drámaíró “elidegenítési effektusa”, a díszlet, kellékek nélküli, mozgásra, énekre épülő színjátszás.

Brecht a színpadi művel arra szeretné inspirálni a nézőket, hogy tegyék jobbá a világot, becsüljék meg jobban a természetet- magyarázta a rendező.

A szecsuáni jólélek című példázat “cirkusz, moralitás és társadalomkritikai darab” is egyben – emelte ki Csiszár Imre. A színpadon kibontakozó történet komoly mondanivalót közvetít, de ugyanakkor sokat lehet nevetni – fűzte hozzá.

A darab külön érdekességének nevezte az előadáson elhangzó zenéket: a dalok a cselekményt, a darab szövegét, tematikáját értelmezik, míg az énekbeszéd a költészetet helyezi előtérbe a prózával szemben.

Az előadás szinte díszlet nélkül játszódik, “a gondolatok intenzív átadásán múlik, hogy a bonyolult, összetett történet követhető legyen” – hangsúlyozta. A szövegnek, a mozgásnak, a külső jegyeknek, például a jelmeznek, az átöltözéseknek viszont fontos szerepe van a darabban. A szereplők öltözékükkel – a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte – a színpadra lépés pillanatában jelzik, hogy hol helyezkednek el a társadalmi hierarchiában, milyen kaszthoz tartoznak.

A zalaegerszegi zenés példázatban a címszerepet Pap Lujza alakítja, a főbb szerepeket Szakály Aurél, Besenczi Árpád, Urházy Gábor László, Farkas Ignác, Barsi Márton és Ecsedi Erzsébet játssza.