A szakmának kedvezett a péntek Tusványoson
3. nap
Van olyan, mikor az ember úgy érzi, hogy az egy nap alatt történt események gazdagsága nehezen tömöríthető be karakterekbe, majd mondatokba, hiszen fél, hogy az érzés elvész. Azért, én mégis megpróbálnám. A pénteki, azaz utolsó előtti nap Tusnádfürdőn, legfőképp a szakmának kedvezett, hiszen olyan közvetlen hangulatú beszélgetések kaptak helyet, amelyek a kulturális életet több oldalról közelítették meg. Kérdésekre válaszoltak, vagy éppen hagytak nyitott problémaként, hogy majd a megoldáson át új utakat tehessenek járhatóvá a színházi világ fejlődésében. Azonban nemcsak a szakma vezetőinek találkozása, de egy igazi fesztivál hangulatban történő előadás, majd buli is hozzájárult a pénteki nap sikeréhez.
A nap ismét a kis mocorgók látogatásával indult, akik az elmúlt pár nap alatt visszatérő vendégekké váltak a Magyar Teátrum Sátor játszóházában. A felnőtt programok pénteken kicsit korábban kezdődtek, hiszen nem sokkal a lelkes gyereksereg távozása után, már bele is vághattunk az első Magyar Teátrum beszélgetésbe. Mit neked cirkusz?- a vezérfonal, melynek mentén elindul egy fejlődő magyar artista ág. Fekete Péter, a nemzeti cirkuszművészeti stratégiai kidolgozásáért felelős miniszteri biztosának moderálása mellett olyan változóban lévő problémák felé nyitottunk utat, amelyek megváltoztathatják a cirkuszról, mint művészeti ágról való gondolkodást. A függő nyugalom, a bizalom, a kitartás, a kommunikáció csak néhány azok közül a szimbolikus megnyilatkozások sorából, amelyeket ez a világ képvisel. Fekete Péter kiemelte a cirkuszművészeti ágról való gondolkodás fontosságát. Itt is szükség van meglátni a mögöttes tartalmakat, értelmezni a lehetetlent megvalósító apró vagy éppen erőteljes mozdulatokat, hogy az artista művészet befogadói világa kiteljesedhessék. Ezt követően, a Kultúra legfelsőbb fokon című beszélgetésben kitágult a kör a cirkusz világán túl a prózai színház és operett irányába is. A beszélgető társak -Vidnyánszky Attila, Lőrinczy György és Fekete Péter- ezen három művészeti ág összefogásából közelítették meg a kulturális élet fejlődése felé vezető utakat, az elért eredményeket és nem utolsó sorban a kiaknázatlan lehetőségek tárházát. Olyan, a szakmában fontos témakörök kerültek terítékre, mint a külföldi-és helyi közönség színházba való vonzása, vagy maga a közönségépítés, és az egységesített bérletek koncepciója. A harmadik témakörben a város és kultúra kapcsolata került nagyító alá, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Rázsi Botond, Radnai Péter, Németh Kristóf, Szente Vajk és Kovács Balázs beszélgetőpartnerek hozzájárulásával, a moderátor ismét Szabó László volt. A két tér kapcsolatát különböző oldalról körbejáró beszélgetés során, olyan kérdések is felmerültek, mint például a bulvár sajtó világa és a magas kultúra összefonódási pontja, illetve, hogy ezek milyen szinten állíthatók egymás szolgálatába.
Ó, színház mennyi fény!, lengte körbe a sátrat Lola Blau édesszomorkás hangja a nap utolsó produkciójaként, a Magyar Teátrum Sátor színpadán. Bartha Boróka alakítása annál is inkább értékelhető, mivel az előadása hevült fesztiváli hangulattól vált töredezetté. A kintről beáramló erőteljes elektronikus zenével versenyt éneklő művésznő és Szép András zongorajátéka, ennek ellenére, példásan helyt állt a körszínpadon, így a közönség hálás elégedettséggel távozhatott az előadás végeztével. És mint minden igazi fesztiváli napot, a tegnapit is egy nagyon jó hangulatú Magyar Teátrum bulival zártuk DJ Szabó László és DJ Radnai Péter zenélésével.
Bereczki Ágota