A Nyomorultak Kecskeméten

A világ legtöbbet játszott musicalje a Katona József Színházban

 

Óriási produkcióra, a Nyomorultak című musical bemutatására készül a kecskeméti Katona József Színház. Hosszas előkészítő munka eredménye, hogy a hírös városban május elején megkezdődhettek a próbái Claude-Michel Schönberg darabjának, amelyet huszonöt évvel ezelőtt mutattak be először, s amely azóta milliókat vonzott a színházba a világ minden pontján. A próbafolyamatot komoly casting előzte meg több mint egy évvel ezelőtt, a szereposztást – ahogy az ilyen nagyszabású produkcióknál megszokott – a kiküldött hangfelvételek, videók és önéletrajzok alapján a jogtulajdonosok engedélyezték. A darabot Korcsmáros György állítja színpadra, a díszletet Kentaur, a jelmezeket pedig Rományi Nóra tervezi. A főhős, Jean Valjean szerepében Egyházi Gézát és Feke Pált láthatja majd a közönség – ezúttal őket kérdeztük szerepükről és a közös munkáról.

 

– Kettős szereposztásban játsszátok majd a Nyomorultak főhősét. Mennyire figyelitek egymást a próbákon?

– Egyházi Géza: Most még a próbafolyamat elején vagyunk, ebben a szakaszban minden próbán mind a ketten ott vagyunk, és figyeljük egymást, a színpadi mozgásokat: hogy mikor honnan lépünk be a színpadra, és milyen zenei jelre kell mozdulnunk vagy megszólalnunk. De éppen azért, mert mind habitusunkat, mind hangi adottságainkat nézve nagyon különbözőek vagyunk, egyáltalán nem törekszünk arra, hogy mindent ugyanúgy játsszunk. Szerintem Pali ma Magyarország egyik legjobb musical énekese, igazi rockos hangzással, míg az én hangom mélyebb tónusú és klasszikusabb, én operetteket is énekelek. Életkorban is jelentős az eltérés: tizenkét év az én javamra.

– Feke Pál: Úgy érzem, hogy tiszteljük és elfogadjuk egymást. Már a Vámpírok bálja című darabnál összebarátkoztunk Gézával. Nyilván másként fog megszólalni az én torkomból Jean Valjean, mint Gézáéból, de ettől válik nagyon izgalmassá a dolog. Az előadásban több figurát kettős szereposztásban játsszunk majd, érdemes lesz tehát kétszer is megnézni!

– A szerepből milyen jellemvonásokat szeretnétek kiemelni?

– Feke Pál: Számomra ez nagyon nagy kihívás; amikor évekkel ezelőtt először hallottam, már akkor is nagyon megérintett a történet és Schönberg professzionális zenéje. Amikor a próbákon meghallom – még csak egy zongorakísérettel is – a dalokat, minden alkalommal libabőrös leszek. Jean Valjean szerepében egy fél emberöltőt kell eljátszani a színpadon, hiszen kicsivel több, mint harminc éves, amikor kiszabadul a fogságból, és először találkozunk vele, majd a darab végén a halálát is látjuk. Nagyon sokszínű karakter: amellett, hogy egy igazán mély érzésű ember, hihetetlenül kemény és erős is. Számomra talán az jelent majd komoly feladatot, hogy a középkortól az öregkorig hitelesen alakítsam. El kell kezdeni valahol, és el kell jutni valahová a végén. S közben nem csak a színészi játékkal és a jelmezekkel, a maszkkal, de a hangszínünkkel is jelezni kell az idő múlását.

– Egyházi Géza: Nekem – azt hiszem – azokkal a jelenetekkel lesz könnyebb dolgom, amelyekben a mély érzelmeket kell megmutatni. Van két lányom, így át tudom érezni azt a szeretetet és felelősséget, amit Jean Valjean a nevelt lánya iránt érez. A darab elejére, ahol a börtönből szabadult, vadabb és agresszívebb énjét kell megmutatni a főhősnek, még hangolódnom kell, számomra ez jelent nagyobb kihívást.

– Zeneileg sem könnyű feladat a Nyomorultak musicalváltozatának bemutatása. Mikor kezdetek hozzá a dalok megtanulásához?

– Egyházi Géza: A szakma egyöntetű véleménye az, hogy a Nyomorultak történelmi jelentőségű a musicalek között. Igazi klasszikus, olykor komolyzenei elemekkel is megtűzdelt műről van szó. A próbák előtt egy hónapig a korrepetícióé volt a főszerep a színház zenei vezetője, Károly Kati és Drucker Péter karmester vezetésével. Oroszlánrészt vállalt ebből a munkából Látó Richárd, a kecskeméti színház zenekarának tagja is, akit nem lehet zavarba hozni, ha musicalekről van szó. A rendező, Korcsmáros György most már elvárja, hogy kotta nélkül is tudjuk a dalokat. A kórus is nagyon jól haladt a munkával.

– Feke Pál: Azt hiszem, ez a musicalirodalom egyik legnagyobb műve, ami minden résztvevőnek nagyon komoly feladat. Elképesztő zenei váltások vannak benne, percről percre változik a ritmus, a hangszerelés. Mély érzelmek, aztán egy lüktető drámai hangszerelésű pillanat.Kihívást jelentő feladat ez a zenekarnak is. De nagyon jó látni, hogy az egész társulat, a színház minden dolgozója tiszteletet tanúsít a darab iránt, és elkötelezett abban, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Drucker Péter, az előadás karmestere olyan energiával tartja össze zeneileg a csapatot, hogy az nekünk is erőt ad a próbákhoz.

– Már a tervezőcsapat is garancia arra, hogy igazán különleges legyen az előadás. Anélkül, hogy titkokat árulnánk el, avassatok be: milyen lesz a látványvilág?

– Feke Pál: Én azt hiszem, a látvány, a világítás, a díszlet elengedhetetlen része egy ilyen nagyszabású előadásnak. Korcsmáros Gyuri, Kentaur vagy Rományi Nóra neve garancia arra, hogy a nézők olyan szcenikai és látványelemeknek lesznek szemtanúi, amelyek egészen egyedülállóak.

– Egyházi Géza: Én már nem először dolgozom együtt Kentaurral, a díszlet tervezőjével, hiszen a Vámpírok báljához is ő tervezte a színpadképet, s ahogy a mondás tartja, amihez hozzáér, az arannyá válik a kezében. A Nyomorultak terveit látva most is fantasztikus képi világot álmodott meg Korcsmáros György rendezővel közösen. Olyan hatása lesz, mintha a nézők is jelen lennének a történet helyszínein. Azt is figyelembe kellett venni, hogy a kecskeméti színház egy gyönyörű kis ékszerdoboz: sokkal kisebb a játéktere, mint a Madách Színházé vagy a győri teátrumé, ahol korábban már játszották a Nyomorultakat. Ezért a díszletelemek váltása odafigyelést és pontosságot igényel majd, s nem csak a műszaktól, de a szereplőktől is. Mindenki magával visz, vagy behoz majd egy-egy kelléket.

– Mikor lesz a bemutató?

– Feke Pál: A következő, 2010/2011-es évad elején. Nagyon készülünk, mert nagy valószínűséggel maga a szerző, Schönberg is megtisztel bennünket a jelenlétével. Hatalmas energiát és mély érzelmeket közvetít ez a mű, így biztos vagyok abban, hogy a Broadway után a hírös város közönségét is lenyűgözi majd az előadás. Mi mindent megteszünk ezért!

Bera Linda