A Nyomorultak a kecskeméti teátrum olimpiája

A 2010/2011-es évad leggrandiózusabb kecskeméti előadása Victor Hugo Nyomorultak című regényének musical változata lesz, mely immár huszonöt éve sikert sikere halmoz világszerte. A hatalmas szereplőgárdát és különleges látványelemeket felvonultató produkciót Korcsmáros György rendezi.

– Nem ez az első találkozása a Nyomorultak musicallel, hiszen 2001-ben Győrben is Ön állította színpadra a Schönberg-Boublil szerzőpáros művét. Miben különbözik az akkori, győri és a kecskeméti előadás?

A legjelentősebb eltérés a két színház méretében van: a kecskeméti teátrum színpada körülbelül egyharmada a győriének. Ezért másképp kell megoldanunk, hogy a pontosan meghatározott elvárásoknak megfeleljünk. A jogtulajdonosok ugyanis a Nyomorultak londoni ősbemutatója óta ragaszkodnak ahhoz, hogy az eredeti előadáshoz hasonlóan filmszerűen változzanak a jelenetek, és realisztikusan szép helyszíneket mutassunk a közönségnek. Győrben erre egészen más lehetőségeim voltak, mint itt, Kecskeméten. A próbafolyamat jelenlegi szakaszában éppen azon dolgozunk, hogy minden díszlet, kellék és a társulat is elférjen, s jól mutasson a színpadon. Kentaur díszletei nagyon attraktívak, de hatalmas odafigyelést igényel, hogy az általa megálmodott negyvennyolc kép hogyan jelenik meg – nyilatkozta Korcsmáros György rendező.

– Milyen más követelményeket támasztottak a szerzők és jogtulajdonosok a kecskeméti színházzal szemben?

Minden esetben megkövetelik, hogy a szerepekre kiválasztott színészekről videofelvételt küldjünk a számunkra: ők mondják ki a végső szót a szereposztást illetően. Természetesen a díszlet- és jelmezterveket, illetve a rendezői koncepciót is engedélyeztetni kell. Ha mindent megfelelőnek találnak, és úgy látják, hogy az adott teátrumban minden biztosított a megfelelő színvonal eléréshez, akkor engedélyezik a produkció bemutatását.

– Mi az, amit Ön szeretne megmutatni ebben az előadásban a közönségnek?

A Nyomorultak a musicalirodalom egyik csúcsa. Hugo regényének fő motívuma az, hogy miként tud valaki ember maradni egy embertelen környezetben. Ezt szeretném – az előírt filmszerű jelenetek által – olyan erőteljes jelenléttel érzékeltetni, amely a nézőket magával ragadja.

Korcsmáros György

– Több szereplőt kettős szereposztásban láthat majd a közönség, emellett gyermekszereplőkkel is dolgoznak. Mennyire nehezíti meg a munkát, hogy mindent sokkal hosszabb ideig próbálnak?

A kettős szereposztás hátránya valóban a hosszú próbafolyamat, előnye viszont, hogy folyamatosan játszhatjuk a darabot. Van egy séma, egy mozgásrendszer, amit mindenkinek be kell tartania, de hogy ezen a koordináta rendszeren belül az egyes színészek hogyan építik fel a saját karakterüket, az már rájuk van bízva. A gyermekszereplőink is nagyon aranyosak, tehetségesek. A Nyomorultak bemutatását itt Kecskeméten ahhoz hasonlítanám, mint amikor Budapest olimpiát szeretne rendezni: ez egy hatalmas együttes munka. Gyakran csak a főszereplők teljesítményét szokták kiemelni, de hangsúlyozom, hogy itt a műszak dolgozóinak, a kellékeseknek, a dalokat betanító korrepetitoroknak, a jelmezeket elkészítő varrónőknek, a sminkeseknek és az öltöztetőknek is éppen olyan fontos szerepe van – ez a musical hihetetlen háttérmunkát követel meg a színháztól. Egy hasonlattal élve én kormánybiztosként állok egy folyamatosan működő gépezet élén, ami hol működik, hol akadozik. Jó hangulatúak a próbáink, nagyon szép előadás készül. 

–  A szerzők közül Schönberg korábban azt ígérte, ellátogat a premierre. Vajon számíthatunk jelenlétére a szeptember 24-ei bemutatón?

– A Nyomorultak musical jubileumi, huszonöt éves koncertje éppen a mi premierünk után egy héttel lesz Londonban, így információink szerint a bemutatóra nem tud eljönni. De lehet, hogy később megnézi valamelyik előadást. Schönberg magyar származású, ezért művei hazai előadásait általában figyelemmel kíséri. Győrben a Nyomorultak rendezésemre, és a Miss Saigonra is ellátogatott. Az évek során baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, talán ezért is várható, hogy eljön és megnézi a kecskeméti produkciót.

 

B. L.