A Mulatság és a Caligula sikere Veszprémben

Nem csak nevében újult meg Veszprémben a játékszín azzal, hogy Latinovits Zoltán mellé felvette Bujtor István nevét is, de műsorpolitikája is megváltozott, repertoárja gazdagabb lett, s előadásait bekapcsolták a Petőfi Színház bérletrendszerébe. A Játékszín önálló életet él, s igazi színházi estéket ígér. Két bemutatóra, két vendégjátékra került sor az elmúlt hónapban: egy komédia és egy dráma, mindegyik klasszikus szerzőktől.

Mrožek, Mulatság című komédiáját a Bárka Színház mutatta be, Bérczes László rendezésében. Három ember, három élesen karikírozott különböző jellem és alkat, talán három barát, mulatsággal szeretnék eltölteni az estét. Betörnek egy üresen álló bálterembe, s nem akarják hinni, hogy itt nem vár rájuk senki, itt valójában nem is folyik mulatság. A groteszkbe hajló komédia erőteljes színekkel és kontúrokkal ad hangsúlyt az egyszerű történetnek. Gegek és sziporkázó ötletek, és hirtelen fordulatok sokasága végig pezsgésben tartja a játékot. Mozgásban, jellemábrázolásban, arcjátékban a három szereplő, Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Szikszai Rémusz olyat alkot, mely tanítható lehetne színészmesterségből az egyetemen.

Image

Székely János, Caligula helytartója című, párbeszédekre épülő filozofikus drámája, erkölcsi dilemmákról, érvek és ellenérvek ütközéséről, a hatalom természetéről és működéséről szól. Petronius, Caligula császár szíriai helytartója és Barakiás a jeruzsálemi templom főpapja között folyik a küzdelem, a filozófia érvek csatája, a csűrés-csavarás és szofista szemfényvesztés.

Image

Petronius helytartónak parancsa van rá, hogy a császár szobrát bevigye a jeruzsálemi templomba, de azt a zsidók hitük szerint nem engedhetik meg. Petronius megtehetné erőszakkal is, de visszariad az ezzel járó emberáldozatoktól, s érvekkel próbálja meggyőzni Barakiás főpapot, eleve reménytelenül. A szobrot be kell vinni, de Barakiás szerint lehetetlen, s érvelése szerint ez a lehetetlen erősebb, mint a császár parancsa, melynek eleget tenni muszáj.

A darabot Székely János 1972-ben írta, s utalása egyértelmű volt az akkori romániai viszonyokra, s bemutatni sokáig nem is lehetett. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadását, mely egy katonai sátorban játszódik, Kincses Elemér rendezte. A két főszerepben, két Jászai-díjas művész, Szélyes Ferenc mint Petronius helytartó, s Győrffy András mint Barakiás főpap nagyszerű alakítást nyújtott, küzdelmük mindvégig lebilincseli a nézőt. A további szerepekben Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas művészt, illetve Kilyén Lászlót, Tatai Sándort, Bányai Kelemen Barnát, Bokor Barnát, Kárp Györgyöt és Szakács Lászlót láthatja a közönség

László