A Körhinta színpadi változatát mutatja be a Nemzeti Színház

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes részvételével és Cserhalmi György szereplésével mutatja be a Körhinta című előadást a Nemzeti Színház február 20-án. A legendás film nyomán készülő nagyszabású produkciót Vidnyánszky Attila rendezi.

Vidnyánszky Attila a produkció pénteki budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, hogy Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője és Vincze Zsuzsa dramaturg egy éve kereste meg a Körhinta színrevitelének ötletével, amelyre örömmel mondott igent.

Az előadás szövegkönyvét Sarkadi Imre novellája, valamint Fábri Zoltán és Nádasy László forgatókönyve alapján Vincze Zsuzsa írta, a produkciót Zsuráfszky Zoltán társrendezésében mutatják be Lakatos Róbert zenéjével, Mira János díszleteiben.

“Szívbemarkoló, gyönyörűséges mesét szeretnénk csinálni” – fogalmazott Vidnyánszky Attila. Hozzátette: az előadás létrehozásában kötődnek a filmhez, a szegény és a gazdag viszonyrendszerére élezve ki a történetet.

Jean Cocteau annak idején azt mondta: attól jó a film, mert “fölzeng benne a szerelem” – idézte Törőcsik Marit, a Fábri Zoltán rendezte alkotás főszereplőjét Vidnyánszky Attila, hangsúlyozva, hogy ők is egy ilyen előadást szeretnének létrehozni.

“Nagyon kreatív és felemelő folyamat elején vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy a vásári jelenet már nagyjából kész. A táncosok fegyelmezettsége, lendülete, munkabírása lenyűgöző – emelte ki.

Zsuráfszky Zoltán elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes – a korábbi Honvéd Táncszínház – 40 táncossal és hat zenésszel vesz részt a produkcióban. A Kárpát-medence mozdulat- és ritmikai anyagából építkeznek, Gyimestől a Rába-közig minden megjelenik a produkcióban, kicsit kinyitva az alföldi érzésvilágot. “Azért kell, hogy mást csináljunk, mert nem akarjuk legyőzni ezt a csodálatos filmet” – fogalmazott.

Vincze Zsuzsa dramaturg, jelmeztervező elárulta: eredetileg táncszínházi előadást terveztek, a táncforgatókönyvből készült, már közös munkával a színpadi szövegkönyv.

A darabban a főhősnő, Mari apját alakító Cserhalmi György felidézte: a rendezővel Debrecenben Móricz Úri muri című darabjában dolgozott már együtt, ami élvezetes közös munka volt. “Vidéken élek 27 éve és szemtanúja vagyok annak, hogy hogy pusztul a paraszti kultúra” – mondta. Hozzátette: ennek feltámasztásában örömmel vesz részt.

Cserhalmi György arról is beszélt, hogy a színházi világban is jelenlévő két politikai oldal szembenállását fel kellene már oldani. “Az ember épp akkorát botlik jobb lábbal, mint ballal” – fogalmazott. Mint mondta, itt az ideje, hogy elkezdődjön valami összefésülődés, és ne számítson semmi, csak a rátermettség, az adottság, a hozzáállás. “A szakmát az őt megillető tisztelettel és alázattal vegyük körül és ápoljuk” – hangsúlyozta.

A produkcióban a Pataki Istvánt alakító Cserhalmi György mellett Patakiné szerepét Szűcs Nelli játssza, Farkas Sándor figuráját Farkas Dénes formálja meg.

Az előadásban a fiatal párt – Törőcsik Mari és Soós Imre filmbeli szerepeit – egyetemi hallgatók alakítják: Pataki Mari szerepében Kiss Andrea látható majd, Bíró Mátét ifj. Vidnyánszky Attila játssza. A színész arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen az édesapjával való közös munka, úgy fogalmazott: “harcosan vagyunk együtt, de remélem, hogy ez a harcos viszony tud egészséges lenni és előre vezető”.

A Nemzeti Színházban pénteken megemlékeznek Sík Ferenc (1931-1995), a társulat volt főrendezője, örökös tagja, Kossuth-díjas kiváló művész halálának 20. évfordulójáról is: délután avatják fel mellszobrát, Mladonyiczky Béla alkotását.