A klasszikusok köztünk élnek ma is

Vannak dolgok, amiket lehet jól, és kevésbé színvonalasan csinálni. Így van ez a műfajokkal is. A stand up műfaja most felkapottá vált, de sajnos ez együtt jár a gyengébb előadások megjelenésével is. Jordán Tamás a Rózsavölgyi szalonban azt mutatta meg, hogyan lehet úgy előadni megtörtént eseményeket, hogy amellett, hogy könnyesre nevetjük magunkat, értékeket is közvetít nekünk. Ebben a műfajban zseniálisan.

Ha nem modern világítótestek lennének a szalonban, azt írhatnám, még a csilláron is lógtak, akkora volt az érdeklődés. Annyian voltak kíváncsiak Jordán Tamás, a „Széllel szemben” címet viselő önálló estjére, hogy még a pótszékek is mind gazdára találtak. S azon szerencsések, akik bejutottak, valóban nagyon jól szórakoztak. Az élet furcsa félreértéseit, komikumait, emlékeket és hírességeket idézet fel nekünk, közvetlenül és joviálisan, szórakoztatón, de mégis tartalmasan. Nem volt benne sikamlós kétértelműség, sem olcsó élcelődés vagy bántó gúnyolódás. De ezeket bizonyára „szerzőtársai” sem nézték volna jó szemmel. Karinthy, Kosztolányi, Radnóti, József Attila, Ady és Babits, akiknek műveiből részletek hangzottak el. Olyan gördülékenyen befűzve a mesélésbe, hogy a klasszikus szerzők írásaiba való átsiklás zökkenőmentesen valósult meg. Úgy kaptunk valódi értékeket, ahogy meg kellene mindenkivel szerettetni és kedveltetni az irodalmat. Könnyedén, közvetlenül, ember közelin és rendkívül élvezetesen.

Élmény volt ott lenni, felüdülést jelentett meghallgatni, feltöltődést jelentett befogadni.

Tölgyesi Tibor