A halott város
Magyarországi ősbemutató Debrecenben
A debreceni Csokonai Színház január 27-én mutatta be Korngold: A halott város című operáját. A 20. századi filmzene aranykorának egyik legismertebb komponistája, az úgynevezett hollywoodi hangzás egyik kidolgozója, a kétszeres Oscar-díjas Erich Wolfgang Korngold. Főműve, A halott város igazi kuriózum, csak a legnagyobb operaházak tűzik műsorukra. A debreceni előadás magyarországi ősbemutató. Vlad Troickij látomásos rendezésében a Magyar Állami Operaház két csillaga lép fel: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán.
Kocsár Balázs karmester:
– A 19. és a 20. század fordulója, amely minden tekintetben rendkívül izgalmas világ volt, az egyik kedvencem. A szimfonikus zenék és az operairodalom területén is sokat kutakodom, hogy ennek a korszaknak az azóta elfeledett, de felfedezésre váró értékeit megtaláljam. Egy lemezboltban bukkantam rá – valamikor a 90-es évek végén – A halott város lemezére. Azonnal beleszerettem ebbe a zenébe. Mert Korngold műve – ezt minden túlzás nélkül mondom – megríkat, az áradó érzelmi hullámok szinte bebújnak a bőr alá, arra késztetik a hallgatót, hogy minden idegszálával belefeledkezzen egy zseniális opera élvezetébe.
Marie-Marietta: Rálik Szilvia
– Mit gondolt, amikor felkérték A halott város egyik főszerepére?
– Azt, hogy ezt az operát a közönség nagyon fogja szeretni. Rám is a felfedezés örömével hatott Korngold zenéje, mert nem ismertem ezt az operát. Remek zene, laikusok számára is izgalmas mű. Változatos, gyors és lassú, szenvedélyes, viharos és nyugodt, dallamos és sodró lendületű… témája a szerelem, a hűség, a vágy… olyan opera ez, amelyben van egy kis musical, operett, egy kis Puccini… Komor tónusú, de igazi szenvedélyeket, a szerelem és a gyász mélységeit, a vágy és az élet szépségeit is megmutató operáról van szó. Paul életét a meghalt gyönyörű felesége iránti gyász tölti ki. Egyszer csak feltűnik a halott nőre kísértetiesen hasonlító vidám, bohém táncosnő, Marietta. Különleges megoldással élünk majd, amikor egyszer mind a ketten megjelennek. Marietta az, aki Paul gyászvilágába életet, elevenséget hozhatna. Marietta a halotthoz is hű férfiben vágyat korbácsol, ráébreszti a férfit, hogy élőként nem a halottak világában, a gyászban kell vezekelnie, hanem az életet kellene választania. A férfi nem viseli el ezt a csábítást…
– Egy ismeretlen opera főszerepében színpadra lépni nem könnyű „mutatvány”.
– A néző nyitottsága nélkül sem az ismert, sem az ismeretlen szerepekben nincs könnyű dolga az énekesnek. Az sem irigylésre méltó helyzet, amikor a közönség már alig várja a Turandotban a Nessun dormát. Egyfelől mindenki arra van kihegyezve, másfelől ott lebeg az összehasonlítás réme. Van annak bája is, hogy ha az embert az azonos szerepet éneklő nagyságok egész sorával hasonlítják össze, de hát mindenki – a nagy elődöket tisztelve, tőlük tanulva – csak olyan tud lenni, amilyen ő maga. Egy új opera, egy új szerep üdítően vakmerő kaland.
– Hogyan fog hozzá egy új, ismeretlen szerep megtanulásához?
– A már több rendezésben is játszott operáknál él bennem egy kép a szerepről és birtoklom az anyagot: a zene már az érzelmekhez van kötve, s így a rendezés újszerűsége, a partnerek szerepfelfogása révén, a karmester által kért árnyalatokkal gazdagodik a már ismert alak. Egy új mű esetében, mint amilyen Korngold operája, bennem sincs semmi „készen”. A rendezővel és a partnereimmel együttműködve alakul ki a zene, a figura, az érzelmek és motivációk hálózata. Igazi felfedező út ez mindannyiunknak…
– Hogy érzi magát Debrecenben?
– A mai operajátszás egyik fontos műhelye, a vidéki operakultúrának pedig a központja a Csokonai Színház. Ha csak azt a két előadást idézem fel, amelyben a közelmúltban én is játszottam, büszke lehet a város színházának sokszínű operarepertoárjára: a klasszikus Turandot mellett olyan különleges művel gazdagodott a magyar zenei életet, mint Prokofjev A tüzes angyala. A halott város pedig igazi operakuriózum…
Kornya István írása nyomán
Erich Wolfgang Korngold: A halott város
Szövegét Paul Schott írta G. Rodenbach „Bruges la morte” regénye nyomán
Főbb szereplők:Nyári Zoltán, Rálik Szilvia, Massányi Viktor, Bódi Marianna, Balla Melinda, Rendes Ágnes, Cselóczki Tamás, Böjte Sándor. Továbbá: Bakos-Kiss Gábor, Tóth László, Kiss Gergely Máté, Mercs János, Szűcs Kata, Szalma Noémi. Közreműködnek: a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, és a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara (karvezető Nemes József) Vezényel: Kocsár Balázs, díszlettervező: Dmitrij Kosztyuminszkij, jelmeztervező: Bánki Róza. A rendező munkatársa: Kozma András. Rendező: Vlad Troickij.