Hét új taggal bővült a Teátrumi Társaság

Közgyűlést tartott Kecskeméten a színházi szervezet

Mind a hét jelentkezőt egyhangú szavazással tagjai közé választotta a Magyar Teátrumi Társaság, amely a Kecskeméti Katona József Színházban tartotta őszi közgyűlését november 17-én.

Társasági tag lett a 90 Decibel Project, a Honvéd Táncegyüttes, a Magyar Népmese Színház, a Váci Dunakanyar Színház, az Újszínház, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Ezzel taglétszámuk 57-re emelkedett, a Magyar Teátrumi Társaság a legnagyobb hazai színházi érdekképviseleti szervezet. Vidnyánszy Attila elnök fontosnak nevezte, hogy a magyar színházi élet minden területéről legyen képviselet a szervezetükben.

A közgyűlésen megvitatták, a színházak miként tehetik még jobban elérhetővé az előadásaikat a fogyatékkal (vagy ahogy többször elhangzott: kihívással) élő nézők számára. Szóba került a kidolgozás fázisában tartó nemzeti táncstratégia. Tárgyaltak a Pécsi Országos Színházi Találkozó megújításáról, a javaslataik összegyűjtésén és kidolgozásán a Mozaik Művészegyesület dolgozik. Előkészítették a Magyar Teátrum december 20-ai békéscsabai díjátadóját és gáláját. Szeretnének szövetkezni annak érdekében, hogy újra forogjanak tévéfilmek, remélik, minden szinten partnerre találnak majd ebben a kezdeményezésükben.

Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója felvetette, hogy nem csak a pécsi, hanem a budapesti Vidéki Színházak Fesztiválja is átgondolásra szorul. Meglátása szerint pontosan megnevezett szakmai zsűrinek kellene válogatnia az előadásokat és a fesztiválnak jobb helye lenne a Nemzeti Színházban, mint a Thália Színházban. Megemlítette: a színházaknak egységes megoldást, állami segítséget kell kérniük abban, a hangsávok szabályozása után a színházi mikroportok továbbra biztonságosan tudjanak működni. Fontosnak tartja azt is, hogy folyamatosan beszéljenek a TAO-kérdéseiről is.  

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója elmondta, hogy a teátrumi társasággal kötött stratégiai megállapodás keretében öt megyében indítanak el egy fél évig tartó mintaprojektet, amelynek keretében amatőr színjátszó csoportokat támogatnak.
 

Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára beszámolt arról, hogy a kulturális államtitkárság ezekben a hónapokban dolgozik, egyeztet a szakmai szervezetekkel a létrehozandó kulturális alapprogramról. Eszerint minden magyar állampolgár számára lenne egy alanyi jogon járó minimum a kultúrához való hozzáférésben. Ehhez a Magyar Teátrumi Társaság 13 pontból álló javaslatot állított össze. Ebben többek között javasolják, hogy minden magyar köznevelésben tanuló diák (óvodától a középiskola végéig) évente egyszer jusson el színházba, amelyet az államnak támogatni kellene. Jelenleg százezerével vannak még gyerekek, akik nem jutnak el sem iskolai, családi vagy baráti szervezésben. Fontos javaslatuk az is, hogy a jövőben kulturális területen is lehessen végezni közmunkát.

Vidnyánszky Attila kifejtette: évente 5-5,5 millió jegyet adnak el a hazai színházak, ami azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta a legkevesebb nézőt vesztő művészeti ág a színház.Csaknem annyian járnak ma is, mint 25 évvel korábban. A magyar az egyik legtöbbet színházba járó ember a világon – tette hozzá. Különösen az utóbbi két-három tapasztalják folyamatosan, hogy emelkedik a nézők száma.

Cs. Z.