Workshop Kisvárdán JELENTKEZZETEK!
Hybrid reinkarnáció – szerepvándorlások természete és szerepkeresztezések hídja
Erre a workshopra lehet jelentkezni a Magyar Színházak XXXI. Kisvárdai Fesztiválja keretében, vezetője Sardar Tagirovsky színész/bábszínész-rendező.
A tréning 5 napos (június 24 – 28.), a résztvevők száma legfeljebb 20 fő.
A Marosvásárhelyi Művészeti egyetem végzett színházi rendezőszakon. (Osztályvezető tanára Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-főrendezője volt.)
Sardar Tagirovsky elsősorban színészek és rendezők, a kőszínházi, független színházi és művészeti oktatási intézmények alkotóinak jelentkezését várja, nemre és korra való tekintet nélkül, határon innen és túlról. Örömmel fogadja azokat, akik a színpadon szívesen játszanak hangszeren.
A jelentkezés határideje: május 25. (Visszajelzés június 7-ig.)
A jelentkezésnek tartalmaznia kell fényképes életrajzot és a pályaképet bemutató hivatkozásokat, dokumentumokat és esetlegesen a hangszer megnevezését, szállíthatóságát.
Jelentkezési cím: imre.o@hotmail.com
Információk: Imre Orsolya +36 30 914 0295
A színpadi alkotás lélektani folyamatait kutató rendező – immár hagyományértékűen – harmadik alkalommal tart mesterkurzust Kisvárdán. Programjai egymásra épülnek. Az első címe és témája a Kollektív szerepépítés (Arlequin) volt, a másodiké az Érzelmi gravitáció – az emlékek és álmok tömegvonzása, a most következőé pedig:
Hybrid reinkarnáció (szerepvándorlások természete és szerepkeresztezések hídja)
Minden színésznek titka és intim joga a szerepalkotás folyamatában a lényegi erők működtetése, megtalálása és elindítása. Ez a téma örök és a maga nemében sokszor tabu.
A játék sokféle lehet, hiszen koncepciónként, elképzelésenként változik a játékmód. Korunkban ez a „változási” folyamat felgyorsult, akár a technológia fejlődése. Ami öt éve érvényes volt: mást jelenthet manapság. A nagyérdemű fókusza, a nézők nézése, színházi megfigyelése élesedett: a felgyorsult idő más belső és külső ritmust „követel” az emberektől. A szerepkörök felismeréséhez szükséges érzékelésünk és képességünk sok esetben teret veszített.
A Hybrid reinkarnáció egy olyan esemény, tréning, amely lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevő szerepépítési hidakat alkosson játékához. A híd szimbólum: a könnyű átkelés jelképe két part (terület) között. A mi esetünkben ezek a partok szerepeket vagy játékmódokat takarnak. Elvégre mindannyian több szereplehetőséggel rendelkezünk. Mindannyian szerepeket játszunk, szerepköröket töltünk be az életünkben. Ez történik az általunk játszott vagy ismert színpadi szerepekben, hiszen élő alakokat jelentő lényeggel bírnak azokban is. A szerepalkotási folyamathoz – ma úgy érzem – egyre nyomatékosabban hozzátartozik az elengedési fázis. A szerep külsődleges jegyei és a karakter felismerhető vonásai, sokszor nem bírnak olyan meggyőző erővel, mint a szerepre való rálátás készsége vagy a személyesség ereje. A nyitás végső soron az emberibb, néző központú gondolkodást igényelheti: olyan játékmódot, amely a nézőket érzékeny módon figyelembe veszi, de nem szolgálja ki a „régi” játékszabályok szerint. Előnyös helyzetbe hozhatja a színészt a képlékenység és a türelem, amely a játék lehetőségének terét tágíthatja, és amely a spontán reakciókat tudja erősíteni. Ez azonban nem a mai értelemben vett improvizációt jelenti, hanem egyfajta kötött szabadságként értelmezhető. Egy új híd – ez a cél!