A hangok keveredése
4. nap
Szombaton Tusványoson még a nap sem kelt korán, a meleg is alábbhagyott, a fesztiválozók pedig bágyadt léptekkel andalogtak a fenyőfáktól és sátraktól övezett területen. Mostanra már mindenki számára megszokottá vált a kilátás, legalábbis ami a fák zöldjébe, sziklák szürkéjébe olvadó vászonfehér sátrakat illeti.
Elérkezett a szombat, a fesztiváli forgatag is lelassult, készülve egy utolsó lendületes bevetésre. Ezen az utolsó napon két programszámon keresztül lehetett bekapcsolódni a Magyar Teátrum Sátor életébe: a Talamba együttes produkciójával, és az éjféltől induló „CSAKHAZAI” Magyar zenék buliján, DJ Szabó László zenélésével.
Brazil, Afrikai, Európai ütemek dallamára feledkezhetett meg a néző saját földrajzbeli helyzetéről, amikor a Talamba együttes zenélésbe kezdett, melynek tagjai, V. Nagy Tamás, Grünvald László, Szitha Miklós és Zombor Levente. A Talamba muzsikája átjárást képez a különböző korok, műfajok és stílusok között. Mindezt teszik különleges ütős hangszerek megszólaltatásával, melyekből egynéhány saját gyártmány, ami Trabant szűrőből, vagy akár ágyrugóból készült. A hangszerek elkészítési adottságukból kifolyólag könnyen belesimulnak az egyes kultúrák életfilozófiájába. A tagok elmondása szerint például a Brazil zenészek, akik sok esetben a nyomornegyed tagjai, minden eszközt felhasználnak, hogy a zenén keresztül felszabadulhassanak és ha csak egy kis időre is, ritmusaikon keresztül más állapotba, új helyre repítsék önmagukat. Így a közönség nemcsak egy csodálatos zenei repertoár befogadója lehetett, de történeteket, különleges hangszerekkel is megismerhetett. És ha ez nem lenne elég, európaiságáról megfeledkezve szólót üvölthetett messzi szigetek hangszerelésére, amiért persze nem járt a szóló gázsi, de a nézők arcát leolvasva, nekik így is megérte az élményt.
Elérkezett tehát az utolsó mozzanat, amit ilyenkor szokás tenni: összefoglalni a négy napot. Ezt én mégsem a szokás hatalma alatt tenném meg, hanem azért, hogy láthassuk mennyire színes a színház világa, és hogyan tud simulni a fesztiváli hangulathoz. Ha pár szóba kellene összefoglalnom ezt az érdekes helyzetet, akkor azt mondanám: a hangok keveredése. Jó látni, hogy egy elsősorban zenei fesztiválon a kultúra világa is otthonra talál. A résztvevők szeretik, örömmel térnek vissza, így az elektromos gitár akkordok mellett a színházi, vagy épp cirkuszi produkcióknak is óriási sikere van. Legyen szó egyéni előadásról, musicalről, film vetítéséről, vagy akár Cirkusz Show-ról a Magyar Teátrum Sátor idén is élményekkel gazdagon búcsúzott. Jövőre újra találkozunk!
Szerző: Bereczki Ágota

