Bognár Gyöngyvér Lady Anna szerepében
Ki az, aki férje koporsója mellett is képes elcsábítani egy gyászoló asszonyt? III. Richárdnak, a véres kezű uralkodónak sikerült. Shakespeare egyik leghíresebb királydrámáját a kecskeméti Katona József Színházban láthatják a nézők. Az előadásról Bognár Gyöngyvér színésznőt kérdeztük.
– Az előadásban Lady Annát alakítod, Edward walesi herceg özvegyét, akinek érdekesen alakul a sorsa. Miért áll férje gyilkosa mellé?
– A darab elején kiderül, hogy Lady Anna férjét, Edwardot és apósát, VI. Henrik királyt Richárd öli meg. Amikor Richárd és Anna először találkoznak, Anna gyűlöli és a föld alá kívánja férje gyilkosát, de aztán a férfi mézes-mázos szavakkal megnyeri őt női hiúságában. Kívülről nézve nehezen lehet elfogadni Lady Anna döntését, de a szerep megformálásához meg kellett találnom a motivációt. Úgy képzeltem el, hogy miután Lady Anna hozzáment Edward herceghez, nem valószínű, hogy a férje sok időt töltött vele, és csak az ő kívánságait leste volna. Azután hirtelen megözvegyült, megölték az apósát, VI. Henrik királyt is, és Anna apja sincs már az élők sorában. Nincs gyermeke, nincs örökös, ott maradt egy szál magában. Egy egyedülálló özvegyre pedig milyen perspektíva várt volna, főleg abban a korban? Ebben a helyzetben úgy érezte, hogy jobb egy sikeres emberhez, Richárdhoz tartozni, mint a semmibe visszazuhanni. Richárd pedig nagyon ügyesen és szépen beszél Anna érzékiségéről, vonzó külsejéről, így amellett, hogy Anna racionális döntést hoz, megfogják őt a férfi udvarló, hízelgő szavai is. Az előadásban három jelenetben szerepel Lady Anna, ezek közül az első a legpergőbb és legintenzívebb. Ekkor találkozik Richárddal, ekkor láthatjuk, hogyan kapaszkodik fel az örvényszerű fájdalomból és haragból, s hogyan fogadja el a Richárd által kínált alternatívát. Később Erzsébet királynővel van egy rövid jelenete, majd az utolsó színrelépésnél Anna már nem szólal meg, csak behozzák – akkor már tudja, hogy meg fog halni.
– Szerinted mi az előadás üzenete?
– Talán az, hogy bárhol, bármikor megtörténhet, amit a Harmadik Richárdban látunk. A hatalomért vívott háborúban kíméletlenül bánnak egymással a férfiak és a nők egyaránt – senki nincs tekintettel a másikra, ha a felemelkedésről van szó. A civilizáció csak ártalmakat hozott a mai kornak, de az emberek ugyanolyanok maradtak, mint négyszáz évvel ezelőtt. Szerintem mindezt remekül szimbolizálja Míra János fantasztikus díszlete. A tervek alapján, amelyeket az olvasópróbán láthattunk, a színpadon egyetlen lényeges díszletelem lesz: egy hatalmas lépcső, ami a zenekari ároktól kezdődően meredeken ível a magasba. Ezen felfelé is el lehet jutni, de könnyen le is lehet zuhanni róla. Nagyon izgalmasnak tartom ezt a gondolatot.
Bognár Gyönygvér
– A III. Richárd nyelvezete sem könnyű és a rokoni szálakat is nehéz kibogozni. Hogyan segít majd az előadás a nézőknek a látottak értelmezésében?
– A darab súlyos, archaikus nyelvezetétől én is tartottam, de a próbák során kiderült, hogy olyan erős érzelmek fűtik át a szöveget, amelyek segítik a befogadást. Cseke Péter rendező ötlete nyomán az előadás egy játékos, humoros előjátékkal kezdődik majd, amelyben az egyik szereplő – akár egy tévériporter – bemutatja a történet minden résztvevőjét, és azt is elárulja, ki kit ölt meg, ki kinek az ellensége. Ez nagyon jó gondolat, hiszen a Harmadik Richárd meglehetősen bonyolult történet, és aki nem ismeri az előzményeket, könnyen elveszítheti a fonalat.
– Milyen előadásban láthatnak még a nézők?
– Novemberben mutattuk be Ljudmila Ulickaja: Orosz lekvár című darabját Szász János rendezésében. Abban a darabban egy életunt feleséget alakítok, aki nagyon hasonlít Csehov Három nővérének Másájához.
Bera Linda