MESE – csupa nagybetűvel

Benedek Miklós Kecskeméten rendez

Különleges zenés vígjátékot mutat be a kecskeméti Katona József Színház, február 12-én, a Kelemen László Kamaraszínházban. A MESEautó a legendás film alapján készül: szereplői, története ugyanaz. És mégis kicsit más…A szerelmeseket Trokán Nóra és Kiss Zoltán, a vezérigazgatóért rajongó Anna kisasszonyt Csombor Teréz alakítja. Kabos Gyula híres szerepét, Halmos Aladárt ezúttal Vida Péter játssza. Az előadást Benedek Miklós rendezi, aki első alkalommal dolgozik a hírös városban, és először nyilatkozik lapunknak.

– Az egyik legismertebb és legkedveltebb régi magyar film színpadi változatát rendezi. Mennyiben tér el a kettő?
– A történet ugyanaz maradt, de játékban, stílusban közelebb hoztuk a mához. Az írótársam a kisebbik fiam, Benedek Albert volt, aki több forgatókönyvet, színházi átiratot is készített már. Megnézte az 1934-es filmet, és annak ellenére, hogy mai gondolkodású fiatalemberként kissé távol áll tőle az a világ, ő is látott benne fantáziát. Gaál Béla mozijának szövegét Vadnai László írta, aki a legendás Hacsek és Sajó jelenetek szerzője is volt. Arra törekedtünk, hogy az ő stílusát megtartva tegyük maivá a dialógusokat, hiszen Kiss Zoltán nem beszélhet úgy Szűcs szerepében, mint annak idején Törzs Jenő, és Vida Péternek sem az a dolga, hogy Kabos Gyulát utánozza. Ki kellett találnunk azt is, miként jelenítjük meg az autót, hiszen a színház és a film eszköztára nagyon különböző. Egy kis stúdiószínpadon, a Kamaraszínházban játsszuk majd az előadást, ahová biztosan nem fér be egy igazi gépjármű. A helyszínek is gyorsan váltakoznak, ezek megjelenítésében és kicsi szerepekben a színház táncosai segítenek majd.
– Miért kap a címben a mese szó nagyobb hangsúlyt az előadásban?
– Valóban, csupa nagybetűvel írtuk a MESE szót a címben, utalva arra, hogy egy szép mesét szeretnék elmondani a nézőknek. Ez a történet az én értelmezésemben egy fiatal lány, egy gépírókisasszony álma, akihez eljön a királyfi a fehér lovon – azaz egy meseautóval –, és a lábai elé teszi a világot. Mindent a Trokán Nóra által alakított főhős, Vera szemszögéből látunk. Hogyan változik meg az élete? Hogyan lesz a kislányból nő? Miként válik egy idő után kissé pimasszá és követelőzővé? Olyan ez, mint Vera varázslatos, szürreális víziója, melyben minden szereplő a föld felett, a fellegekben jár. A cselekmény a színészek számára kitűnő stílusjátékra ad lehetőséget, míg a közönségnek könnyed, vidám szórakozást és szép melódiákat ígér, ami persze nem azt jelenti, hogy mindent elviccelünk. Az egyes operettekben látható színészi allűrök sem férnek bele. Attól, hogy mesét mondunk, még lehet igaz a történet.
– Hogyan jelenítik meg a térben a történet változatos helyszíneit?
– Egy art deco stílusú, „kupolás, fekete, fehér, szürke és bézs színekben pompázó” alapterületet képzeltünk el, amelyben pillanatok alatt változnak, és ide-oda mozognak a jelenetek díszletei. Terveink szerint pici jelzésekkel: egy-egy asztallal, egy zöld kerítéssel és muskátlival, vagy épp egy piros szőnyeggel utalunk arra, hol vagyunk. Egyelőre a próbafolyamat elején vagyunk, ismerkedünk egymással, az elképzelésekkel, a koreográfiákkal, de remélem, hogy egy nagyon kellemes hangulatú előadást mutathatunk be a kecskemétieknek február 12-én.

 

Az igaziért küzdeni kell

Kiss Zoltán a meseautóban

A Hangyaboly, a Lesz vigasz?, a Doctor Herz, valamint a Páratlan páros után egy igazi hazai filmsiker színpadi változatának főszerepe vár Kiss Zoltánra. A színész szerint a MESEautó akár ma is játszódhatna.
– Emlékszel még A meseautó című filmre?
– Valamikor nagyon régen láttam a harmincas évekbeli, eredeti filmet, szerencsére alig emlékszem rá. A próbák kezdetén gondolkodtam azon, hogy újra megnézem, de nem szeretném, ha befolyásolna. Talán majd a bemutató után veszem elő. Nagyon örülök, hogy Benedek Miklós tanár úr rendezi Kecskeméten a történet színpadi változatát, vele még a főiskolán találkoztam. Bár a mi osztályunkat nem tanította, mégis odafigyelt ránk. Őt ismerve egy nagyon kellemes, elegáns, békebeli előadás lesz a közös munka eredménye, igazi érzelmekkel, igazi játékkal.

– Milyennek látod a tehetős vezérigazgató karakterét?
– Szűcs János egy nagyon sikeres férfi, aki megcsömörlött a nagyvilági élettől, a kártyától, a könnyen kapható nőktől. Olyan párt keres magának, aki nem csupán a pénzéért, a társadalmi helyzetéért szereti őt. Ami izgalmassá teszi ezt a szerepet számomra, az az, hogy segíteni akar, de nem megfelelően teszi: Vera meghódítására is a pénzét használja fel, miközben épp attól akar szabadulni, hogy a vagyona alapján ítéljék meg. Egy drága autót ajándékoz a lánynak, amit Vera egyedül nem tudna fenntartani. Felemeli a fizetését is, hogy ne legyen olyan mély a köztük lévő szakadék, ám emiatt mindenki azt hiszi, Vera János szeretője lett. Vajon észreveszi-e, hogy rossz taktikát választott? Hogyan próbálja helyrehozni? Egyrészt ezekre a kérdésekre keresem a választ a próbák során. A feladat másik oldala a hódítás folyamatának bemutatása. Romantikus alkatnak vallom magam, és mint ilyen, abszolút relevánsnak gondolom, amit János Veráért vállal – még akkor is, ha manapság nem ez a trendi a kapcsolatok terén. Ez a lány nem csupán a szépségével hódította meg Jánost: van benne tartás, egy kis rátartiság, valami különleges, amire férfiként felfigyelt. Azért válik érdekessé János számára, mert mellette nem érezheti magát rögtön nyeregben, küzdeni kell a kegyeiért.
– Milyen zenék és koreográfiák színesítik majd az előadást?
– A harmincas évek kupléit, főként Márkus Alfréd számait adjuk elő, zenekari kísérettel. Nagy örömömre élőben, hangosítás nélkül énekelünk. Régóta vártam már egy ehhez hasonló, az Orfeum hangulatát idéző darabra. A táncokhoz a koreográfiát Szabó Andrea készíti, akivel először dolgozom együtt, de úgy vettem észre, hogy nyitott az ötletekre. A 2012/2013-as évadban a MESEautó lesz az ötödik, és egyben az utolsó bemutatóm. Ez a produkció olyan a számomra, mint a hab a tortán, szép zárása lesz a szezonnak.

Bera Linda