Shakespeare Fehérváron

Lear király szerepében: Cserhalmi György

Shakespeare klasszikusát, a Lear királyt állítja a székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadára Bagó Bertalan rendező. A címszerepet a 2013/2014-es évadtól a társulathoz szerződött Cserhalmi György alakítja.

Nagy csapat gyűlt össze a Vörösmarty Színház társalgójában: olvasópróbát tartottak, mégpedig a Lear királyét. Az előadást a színház művészeti vezetője, Bagó Bertalan rendezi. „Két dolog ösztönzött arra, hogy megrendezzem a Lear királyt (amely valójában összefügg). Egyrészt egy ilyen hatalmas műhöz kell egy megfelelő színészi csapat, erős személyiségekkel, amely most adott a Vörösmarty Színházban. Másrészt pedig: mindig érdekelt Shakespeare, több darabját megrendeztem már. A Lear király egy erős mű, a munkafolyamat és az előadás egyaránt meghatározó, összekovácsoló erővel bír a színház, a társulat életében” – vallja a rendező.

A főszereplő Cserhalmi György mellett több olyan színész is színpadra lép az előadásban, akik új tagjai a társulatnak. A Lear lányait alakító színésznők nem ismeretlenek a fehérvári közönségnek. Cordeliát Földes Eszter, Regant Varga Gabriella játssza: őket a Don Carlos című előadásban ismerhette meg a fehérvári publikum. Gonerilt Radnay Csilla alakítja, aki A csárdáskirálynő Szilviájaként mutatkozott be a Vörösmarty Színházban. Gloster grófként Gáspár Sándort láthatjuk, Edmundot Makranczi Zalán, Kent grófot Derzsi János, Cornwallt Sághy Tamás alakítja.

„Nem egy múzeumot szeretnék megjeleníteni, hanem egy olyan előadást, amely abban a világban gyökerezik, amelyben élünk. A 20. és a 21. század furcsa absztrakciója jelenik meg a Lear királyban, valós személyekkel, valós indulatokkal” – mondja a rendező. Shakespeare klasszikusát Vörösmarty Mihály és Nádasdy Ádám fordításában játsszák Fehérváron. Az előadás díszletét és jelmezeit Vereckei Rita tervezi, a zenét Dobri Dániel, a mozgást Horváth Csaba jegyzi, dramaturg Tucsni András.

Derzsi János, Gáspár Sándor, Cserhalmi György, Kricsár Kamill és Tűzkő Sándor
az olvasópróbán

Bár a Lear király a keltakori Britanniában játszódik, Shakespeare maga is a saját korába helyezte a történetet. „Adott egy régi társadalmi berendezkedés, amit nevezhetünk középkornak. Jön a reneszánsz, egészen más típusú és erkölcsű emberekkel, másfajta közlekedési mechanizmussal. A szabadgondolkodású, gátlástalan reneszánsz ember bármit el tud követni céljai érdekében, számára nem meghatározóak azok az elvek, amelyek az előző időszakban alapkövei voltak a társadalomnak. A Lear király egy elitváltásról szól: létjogosult-e az erkölcsnélküliség, az apát halálra gyötrő lányok ténykedése, a lázadó fiú, a testvérek harca? Egy erős, szilárd rend felbomlása után hová vezet a káosz?” – teszi fel a kérdéseket Bagó Bertalan rendező. A válaszokat november 16-ától, a Lear király premierjétől lehet megtalálni a Vörösmarty Színház nagyszínpadán.

kdk

Fotó: Medvigy Gábor