Lehetsz-e király?

Lehetsz-e király? Ha király voltál válhatsz-e szolgává? Miként cselekszel, ha el kell árulnod egy barátodat? El tudsz-e mondani egy festményt, ha nem használhatod a hangodat és a partnered szeme csukva van? Csak pár kérdés, azok közül, amelyekre együtt keresték a választ a Vígszínházban rendezett workshopon a résztvevők. Chris Rolls angol rendező szőtte a szálakat, a szituációk során pedig ragyogó megoldásokat kapott cserébe a résztvevő diákoktól. A békéscsabai Lear király előadás rendezőjével a workshop előtt beszélgettünk.

Milyen sűrűséggel érkeznek hozzád ilyen jellegű felkérések?

Mostanában egészen sűrűn. Nem régen értem haza (Londonba) Bangkokból, ahol egy 10 napos kurzust vezettem a Srinakharinwirot University diákjainak. Azt megelőzően pedig Glasgowban jártam hasonló okból.

Ezek elégé eltérő helyszínek, milyen tapasztalatokkal gyarapodtál?

Ezt alapvetően meghatározza, hogy mi a workshop elvárt célja. Egy színházi szakmai programot és például egy üzletembereknek szervezett tréninget nem lehet azonos módon értékelni. Ha azonban most csak a helyszínekre koncentrálunk, akkor elmondhatom, hogy óriási élmény eltérő kultúrákban dolgozni. Európában a számunkra természetes individualista attitűddel jönnek a résztvevők. Az én feladatom – többek között – az, hogy a köztük lévő korlátokat lebontsam. Egyéniségekből közösen hozzunk létre valamit, ami színházi elemeket is tartalmaz vagy akár valódi színház is lehet.

Ázsiában pont fordítottja a helyzet. A mi fogalmaink szerint szinte szégyenlősen érkeznek a résztvevők, de ez félrevezető. Ott egyszerűen az a társadalmi norma, hogy csak okkal akarja valaki önmagát egyénként megmutatni, a csoportos célok előbbre valóak. A legmeglepőbb talán az a különbség, hogy ha valakinek egy feladatban vezető szerep jut egy csoportban, akkor azt ellentmondás nélkül követik, de a következő feladatnál ugyanazzal a lelkesedéssel mennek a következő „vezető” után, akár ellentétes irányba is. Viszont ha feladatként kapják, hogy egyénileg szerepeljenek, akkor nagyon is kreatívan és bátran mutatják meg magukat.

A mostani magyarországi workshopnak mi a sajátossága?

Nem titkoltan Shakespeare-hez, a Lear királyon át szeretnénk kicsit közelebb hozni a diákokat most Budapesten. A tervem az, hogy kibontjuk és a saját életünkből ismerős helyszínekre hozzuk azokat a gócpontokat, amik a Lear király drámát mozgatják. Mit jelent a hatalom, mik a korlátai, lehetséges-e egyáltalán lemondani a hatalomról vagy az csak viharral történhet? Mit jelent ebben az életkorban a hűség vagy az árulás? Ez persze tűnhet furcsának első hallásra, de ne felejtsük, hogy a hierarchia az osztályteremben is létezik, sőt! Lesz néhány szabály, amit be kell majd tartaniuk a diákoknak, de azokon túl bármi megtörténhet. Meglátjuk, közösen mennyire ásunk a mélyére, csak egy dolgot tudok biztosan. Az a húsz ifjú, aki egyénileg érkezik ide, egy társaság részeként, ismerősként fog távozni a Vígszínházból, április 24-én pedig együtt jönnek vissza megnézni a drámát is a Shakespeare-napok végén.

Jósvafői Tamás