Kísérleti karamazovság Kecskeméten

Dosztojevszkij Karamazov testvérek című műve egy apagyilkosság történetét dolgozza fel, miközben a családról, a szerelemről, a boldogtalanságról, a hatalomról, a hitről és Istenről mesél. A regény különleges színpadi átiratát az angol Richard Crane készítette el, aki kiemelte a négy testvért a többi szereplő közül, és velük-általuk meséli el a történteket. A darabot a kecskeméti Katona József Színházban most Béres Attila állítja színpadra. A premiert 2012. január 27-én tartják a Ruszt József Stúdió Színházban.

– Az utóbbi időben egyre több regényadaptációt állítanak színpadra. Ön szerint mi lehet ennek az oka?
– Talán az, hogy a fontos történetek regény formában vannak megírva, mert terjedelmet kívánnak, az ember létezését meghatározó történeteket pedig azért álmodják színpadra, hogy minél többen találkozzanak, szembesüljenek velük. De az az igazság, hogy a Karamazov testvérek kapcsán nekem elsőre nem az jutott eszembe, hogy ez is regényadaptáció. Szerintem ez egy alapmű, mindannyiunk létezésének egyik legfontosabb története – válaszolta Béres Attila rendező.  – Van még pár dolog a Földön, amit ha az ember nem lát, nem hall, vagy nem olvas, akkor nem él teljes életet. Ilyenek a piramisok, Leonardo vagy El Greco munkái, a pizzai ferde torony és a Karamazov testvérek. Vagyis a Karamazov testvérek nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes!
– Miben különleges Crane átirata?
– Ez az angol író nem egyszerűen színpadra alkalmazta a regény cselekményét, hanem kiemelte a négy testvért, hogy az ő szemszögükből mutassa be az eseményeket. Ez a négy szereplő elevenít meg minden más figurát, az apa pedig – aki gyilkosság áldozata lett – végig jelen van a színen egy kabát formájában. A darab legfontosabb kérésköre a hit – és ez az, ami engem foglalkoztat itt és most. A hit fogalma, Isten, illetve az egész emberi létezés története erősen devalválódott a XXI. században. Már a XX. században is rothadt, de mostanra szétcsúszott, teljesen szétesett. Ez a darab kísérletet tesz arra, hogy a négy különböző életfelfogású, gondolkodásmódú testvér szemszögéből megfejtse a megfejthetetlen kérdést: van-e Isten, és ha van, akkor hol van? Valahogy úgy érzem, hogy Crane szerette Pascal már-már közhelyessé váló tételét, miszerint Isten létezése egy fogadás; és jobb arra fogadni, hogy van, mert kevesebbet veszíthetünk, mint ha arra fogadunk, hogy nem, de az ellenkezője derül ki, mert akkor önmagunkat veszíthetjük el. Olyan világban élünk, ahol a hit egyfajta felmutatott érték – igaz ez a XXI. századi Magyarországra, de Európára is. Fontosabbak a „plakatírozott” értékek a reális értékeknél. Egy ilyen világban pedig végtelen bátorságra vall, hogy a kecskeméti Katona József Színház olyan darabot mutat be, amely az igazi értékek és életlehetőségek kereséséről szól. Mindeközben – csak, hogy kedvet csináljak a nézőknek – ez a darab egy krimi is. Arra tesz kísérletet, hogy a maga fura, expresszionista módján felfedje az apagyilkosság részleteit – tette hozzá Béres Attila.
– Említette, hogy a négy szereplő játszik majd minden figurát. Hogyan oldják ezt meg a gyakorlatban?
– A darabban játszó négy színész: Csémy Balázs, Fazakas Géza, Orth Péter és Szikszai Rémusz összesen tizenöt szerepet alakítanak majd. Érdekesség, hogy a nőket is ők formálják meg. A megoldás a díszletben rejlik, ami egy fehér kocka lesz. Olyan, mint a bluebox, csak esetünkben nem kék, hanem fehér színű lesz, és ennek a fehér kockának a falain jelenik majd meg a világ vetített képek és árnyékok formájában. Amikor például egy nőt elevenít meg az egyik szereplő, akkor a nőt egy kalap jelképezi, amit a nézők árnyékként láthatnak. Izgalmas és érdekes kihívás lesz ez a színészeknek.
– Hogyan jelennek meg a túlvilági szereplők?
– Az eddig említett hangsúlyos pontok mellett az is fontos, hogy ennek a darabnak hihetetlen humora van, akár vígjátékként is el lehetne játszani, ha az lenne a célunk. Ami a túlvilági szereplőket illeti, az ördög megjelenhetne a szokásos külső jegyekkel, patával és szarvakkal, de közben azt mondja, hogy mindig kövér házvezetőnő szeretett volna lenni, aki főz, most és takarít egy férfira. Hát így jelenik meg az ördög, Dosztojevszkij vagy Crane ördöge. Már csak ezért is érdemes megnézni ezt a darabot, amely véleményem szerint az öt legfontosabb irodalmi alkotás egyike.

Bera Linda